Ponty (Cyprinus carpio Linné)

Korlátozás

Ország
Méretkorlát: - cm
Tilalmi időszak: -
Most fogható: igen
Méretkorlát: - cm
Tilalmi időszak: -
Most fogható: igen
Méretkorlát: - cm
Tilalmi időszak: -
Most fogható: igen
Méretkorlát: 30 cm
Tilalmi időszak: 05.02 → 05.31
Most fogható: igen
Méretkorlát: 45 cm
Tilalmi időszak: 04.01 → 05.30
Most fogható: igen
Méretkorlát: - cm
Tilalmi időszak: -
Most fogható: igen
Méretkorlát: 40 cm
Tilalmi időszak: 01.01 → 05.31
Most fogható: igen
Méretkorlát: - cm
Tilalmi időszak: -
Most fogható: igen
Méretkorlát: - cm
Tilalmi időszak: -
Most fogható: igen

Jellemzés


1, ÉLŐHELYE:
A ponty édesvízi hal, brakkvízben (kevert víz) is előfordul, de csak az alacsony sótartalmat viseli el. Fokozottan érvényes ez az ivadékra, amely 7 ezreléket maghaladó sótartalom esetén elpusztul, az idősebb példányok legfeljebb 12 ezrelékes sótartalmat képesek elviselni. Steffens feljegyzése szerint a Salton-tóban (Dél-Kalifornia) a ponty 18,6 ezrelékes sótartalom mellett is megél.
A dús növényzet viszont fontos a számára, nemcsak rejtekhelyet jelent a halnak, hanem táplálékot és ívó helyet is.

2, SZÍNE:
Az élőhelyétől, tenyészváltozatától az aranysárgától az egészen feketés olajzöldig változhat. A hát általában sötétebb, a has felé világosabbá válik, a has gyakran aranysárga. Az úszók szürkék, sárga vagy pirosas beütéssel.

3, TÁPLÁLKOZÁSA:
A pontyivadék az első időben apró állati és növényi szervezetekből él. Kerekesférget, vízibolhát, kandicsrákot, vízi ászkát, kérészeket, és mindenféle lárvát fogyaszt, különösen kedveli az iszapos részeken meghúzódó árvaszúnyog lárvát. A ponty növényi táplálékot is felvesz, elsősorban algákat, de fogyasztja a friss növényi hajtásokat is. Nevezhetjük a pontyot mindenevőnek. A nagyobb pontyok esetenként a kisebb halakat is bekapják, de a ponty ettől még nem ragadozó. Étlapján megtalálható mindenféle féreg, csiga, kagyló, pióca, szitakötő lárva, tehát minden, ami az iszapban rejtőzködik.
A táplálékot a ponty a harmonikaszerűen előrenyúló szájával veszi fel, majd garatfogaival felaprítja. Gyomra nincs, a táplálék közvetlenül a hosszú béltraktusba kerül.
A táplálékfelvétel igen intenzív a 20 Celsius-fok feletti hőmérsékletű vízben. Még az 5 fokos vízben is táplálkozik (ezt igazolják a léki pontyhorgászok fogásai is). A tartós koplalást a ponty hiteles vizsgálatokkal alátámasztva kb. 600 napig viseli el.

4, SZAPORODÁSA:
Ideális esetben, vagyis 18-20 fokos vízhőmérsékletnél és kedvező ívó helyek meglétekor az ivarérett halak májusban és júniusban ívnak, bár az ívás elhúzódhat július közepéig is (kedvezőtlen vízhőmérséklet). Az ívás természetes vizekben szakaszos, vagyis akár napokig, vagy hetekig is eltarthat. Hidegfront betörés hatására az ívási folyamat megszakad, az ikrásokban képződött ikra visszafejlődik, és a hal szervezetében komolyabb károsodás nélkül felszívódik.
A ponty kedvező esetekben testsúlykilogrammonkét 100.000-200. 000 ikrát rak, egyes igen súlyos nőstények több mint 1 millió ikrát képesek kibocsátani. A megtermékenyített peték a fenékre süllyednek. Üveg tiszták és enyhén sárgás színűek, átmérőjük 1,5 és 2 milliméter között mozog. A lárvák a vízhőmérséklettől függően 38 nap múlva bújna ki az ikraburokból, 4-5,5 milliméter hosszúak, a has alatt világossárga szikzacskó található, mely biztosítja első nyolc napi élelmüket. A lárvák még úszni nem tudnak, fejjel előre lesüllyednek a fenékre, itt ragasztómirigyükkel megtapadnak a fenéken. Egy nap után úszni kezdenek első úszásuk folyamán a vízfelszínre igyekeznek, hogy levegőt szippantva megtöltsék úszóhólyagjukat. Gyakran több napig is eltart, míg feltöltik az úszóhólyagot levegővel.

5, NÖVEKEDÉSE:
Nagy növésű faj, 18-20kg-os példányok is elég gyakoriak. Az 1. évben 6-16cm(10-150g), a 2. évben 20-25cm(200-300g), a 3. évben 28-36cm(800-1500g), a 4. évben 35-42cm(1000-2500g), az 5. évben 40-50cm(2000-4000g). Tógazdaságban a 2-3.nyár után éri el a 1,5kg-t, de természetes vizekben csak a 3-4. nyáron érik el ugyanezt a súlyt. Érdekes összehasonlítást lehet felállítani az egymás mellett előforduló vadponty és tenyész- ponty között. Egyes évjáratokban a vadpontyok mindig kisebbek voltak, mint a tenyészponytok.
Ma már a pikkelyminták vizsgálatával egészen pontosan meg tudják állapítani a ponty életkorát. Például egy 20 kilogrammos ponty életkora bizonyíthatóan 12 év volt. Ugyanakkor egy svéd rekordhal, amely 19,30 kilós volt életkora viszont 30 év volt. Maximális életkor a pontyoknál kb. 35-40 évre tehető, de előfordulhatnak szélsőséges esetek is.

6, JELENTŐSÉGE:
A hazai haltermelés 70-80%-át ponty adja, a legtöbb halgazdaság fő hala, legfontosabb exporthalunk. A magyar horgászok döntő része is ponty centrikus.

Rekordok

Világrekord: Megtekintés
Országos rekord: 32.33 kg, Csorba-tó (Csorbatelepi-tó)
Megtekintés

Vélemények / Fórum