Hazánkba ezt a fajt a század elején telepítették be, azóta meghonosodott, szinte minden álló és lassú folyású vizünkben megtalálható. Teste hát-hasi irányban lapított, pikkelytelen, nyálkaréteggel borított, barnás színü.
Nagy tűrőképességű a hőmérséklettel és az oxigénhiánnyal szemben. Háti és mellúszóinak első sugara megvastagodott, fűrészesen fogazott.
Hazánkba néhány éve betelepített, ehhez a fajhoz rendkívül hasonló fekete törpeharcsától (Ameiurus melas) annak fogazatlan úszósugarai és sötét színezete különbözteti meg.
Mindkét faj főleg éjjeli életmódot folytat, mindenevők. Táplálékuk a növényi korhadéktól az apró benthosz-szervezeteken át, apró halakig terjed. Jóízű, szálkátlan, de kis méretű hal, ezért gazdasági jelentősége nem nagy.
Átlagos mérete 15-20 cm, 20-30 dkg.
Országos rekord: 1,98 kg (Szekszárdi csatorna).
Rokona a melegvízet igénylő pettyes harcsa is, amit néhány horgásztóba telepítenek.
