100 évig él a dunai óriáshal

Időpontja: 2011-10-17

100 évig él a dunai óriáshal 2011. október 17.

Egy év alatt 1500 kilométeres utat megtéve, a Földközi-tengerhez közel fogtak ki egy vizát, amelyet – száz társával együtt – 2010 szeptemberében Budapesten engedtek bele a Dunába.

„Aki megment egy életet, az már nem élt hiába, demi amai napon egy egész fajt mentünk meg” – hangoztatták alig több mint egy éve mindazok, akik Budapesten és Ercsinél részesei voltak a vizatelepítési akciónak. Összesen csaknem száz megjelölt példány került a folyóba, azzal a céllal, hogy a Dunában egykor őshonos halfajta ismét elterjedjen.

A viza egyébként igazi különlegesség, hiszen ki gondolná, hogy akár száz évig is élhet, ráadásul a kifejlett példányok hossza az 5-9 métert, súlyuk pedig akár az 1500-2000 kilót is elérhetik. Két tonnás hal a Dunában?! Bizony, ez lehetséges, olyannyira, hogy különböző feljegyzések szerint néhány évszázaddal ezelőtt a viza az egyik legkeresettebb hal volt hazánkban, amelyet az úgynevezett vizafogókban (a XIII. kerületben egy egész lakótelep viseli még ezt a nevet) halásztak igen eredményesen.

„A Duna bővelkedik tokfélékben, melyeknek páratlanul csodálatos halászásával Magyarország büszkélkedik” – írta Bél Mátyás a 17. század elején, azt pedig Oláh Miklós korabeli feljegyzéséből tudjuk, hogy az 1537-es esztendőben egy igen eredményes halászati időszak során több mint ezer vizát sikerült kifogni.

A tokhal nemcsak méreteiben, de abban is egészen különleges, hogy életének egy részét tengerben, egy részét pedig édes vízben tölti, bár a folyókba elsősorban ívásra, ikráinak lerakására úszik fel a torkolattól. Az állatok egy része tavasszal, másik része ősszel kezdi meg vándorlását. Az ivadékok életük első néhány évét a folyók deltavidékének félsós vizében töltik, majd megerősödve folytatják útjukat a tengerbe.

És mint ahogyan a tenger hatalmas élőlénye, a bálna is a parányi planktonokból építi fel többtonnás testtömegét, úgy a fiatal viza is elsősorban a folyómederben, a homokban talált férgeket, lárvákat, csigákat és kagylókat, tehát apró táplálékot vesz magához. Az idősebb példányok már kisebb halakat is esznek.

A magyarországi állomány elsősorban a tiszai és dunai erőművek, gátak (pl. Vaskapu) létesítésével drasztikusan lecsökkent. Így a Viza 2020 nemzetközi program keretében végrehajtott tavalyi telepítés valóban visszaadott a természetnek egy fajt. Az Ukrajnában most kifogott – majd természetesen visszaengedett –, egyelőre ötven centiméterre megnőtt példány egy esztendő alatt Budapesttől Vilkovóig 1580 kilométert tett meg. Átlagosan napi ötezer métert. Még az olimpikonjainknak is becsületére válna.

Forrás: www.borsonline.hu