A széndioxid „megőrjíti” a halakat

Időpontja: 2012-02-03

A széndioxid „megőrjíti” a halakat 2012. február 3.

Egy nemzetközi kutatócsoport eredményei azt mutatják, hogy az emelkedett széndioxid emisszió befolyásolhatja a tengeri halak központi idegrendszerét, mely a túlélésüket kedvezőtlenül befolyásolhatja.


Az e század végére prognosztizált óceáni széndioxid-koncentráció megzavarja a halak víznyomás érzékelését, szaglását, mozgási és menekülési képességét, állítja Prof. Philip Munday a korallzátonyok tanulmányozásával foglalkozó ARC Centre of Excellence és a James Cook Egyetem kutatója.
„Kutatócsoportunk éveken keresztül vizsgálta korallzátonyon élő halak ivadékainak teljesítményét magas oldott CO2 tartalmú tengervízben-és mostanra bizonyossá vált, hogy számottevő károsodást szenved a központi idegrendszerük, mely nagy valószínűséggel hátrányosan befolyásolja túlélési esélyeiket.” mondta Prof. Munday.
Legutóbbi cikkükben, melyet a Nature Climate Change (Természet és klímaváltozás) c. tudományos folyóiratban közöltek le, Prof. Munday és társai a világon elsőként publikálta a bizonyítékot arra nézve, hogy a magas széndioxid-koncentráció a tengervízben egy kulcsfontosságú agyi receptort gátol, mely jellegzetes változásokat eredményez a halak viselkedésében és érzékelésében.
„Úgy találtuk, hogy a megemelt CO2 szint az óceánokban közvetlen hatással van a hal ingerületátvivő folyamataira, mely közvetlen, és eleddig ismeretlen fenyegetést jelent a tengeri élővilágra.” mondta Prof. Munday.
A kutatócsoport a kísérleteket széndioxiddal dúsított vízben, bohóchal (Amphiprion) és korallsügér (Stegastes) ivadékok tanulmányozásával kezdték, ezzel párhuzamosan vizsgálták ezek ragadozóinak viselkedését. Az eredmények azt mutatták, hogy a CO2 kisebb mértékben a ragadozókra is hatással volt, de az ivadékok sokkal nagyobb kárt szenvedtek.
„Ezek a korai kísérletek megmutatták, hogy az ivadékhal szaglása sérült a magas CO2 koncentráció hatására, mely eredményeként nehezebben találják meg a búvóhelyet biztosító zátonyokat vagy érzik meg a közeledő ragadozó riasztó szagát. De éltünk a gyanúval, hogy több is van a háttérben, mint a szaglás elvesztése.”
A csoport ez után azt vizsgálta, hogy ez befolyásolja-e a halak nyomásérzékelését, melyet például éjszaka a búvóhelyük megtalálására, napközben a zátonyok elkerülésére használnak. „A válasz igen, befolyásolja. Zavarodottá váltak és nem kerülték el napközben a zátony hangjait. Nappali fény mellett a zátonyok környékén könnyű prédát jelentenek a ragadozóknak.”
Egy másik tanulmány megmutatta, hogy az egyed elveszíti a jobbra ill. balra fordulás természetes ösztönét – mely a csapatban mozgás fontos feltétele, így szintén rontja a túlélési esélyeiket, mivel a csapatból kivált magányos hal könnyen ragadozók áldozatává válhat.
„Mindez arra a következtetésre vezetett minket, hogy ez nem csupán az egyes érzékszervek elszigetelt károsodása, hanem sokkal inkább a magas koncentrációjú széndioxid a teljes idegrendszert befolyásoló hatása.”
A csapat legújabb kutatásai kimutatták, hogy a CO2 közvetlenül stimulálja a halak agyában található GABA-A nevű receptort, ami akadályozza a normális működését és túlzott izgalmat okoz bizonyos idegpályákon.
Bár a legtöbb aggyal rendelkező állatban megtalálható az ún. GABA-A receptor, a kutatócsoport szerint a vízben élők sokkal kitettebbek a problémának, mivel ezek vérében általában alacsonyabb a CO2 koncentráció. A legnagyobb behatást néhány héjas állat és a halak többsége szenvedheti el, elsősorban azok, melyeknek magas az oxigénigényük.
Prof. Munday szerint az emberi emisszió hatására az óceánokba beoldódó CO2 éves mennyisége mintegy 2.3 milliárd tonnára tehető, mely kémiai változásokat eredményez a vízben, melyben halak és más állatfajok élnek.
„Megállapítottuk, hogy nem csupán az óceánok elsavanyodása okoz zavarokat – mint a kagylók és mészvázas planktonok esetében – hanem az oldott széndioxid közvetlenül károsítja a halak idegrendszerét.”
A tanulmány rávilágít, hogy a magas oxigén-igényű halak valószínűleg kitettebbek a problémának, tehát bizonyos fajok veszélyeztetettebbek, – valószínűsíthetőleg ezek között lehetnek a halászipar számára fontos halfajok is.

Forrás: Sciencedaily.com
Fordította: Guti Csaba
http://www.sciencedaily.com/releases/2012/01/120120184233.htm