Az őshonos hekk

Időpontja: 2011-07-04

Az őshonos hekk 2011. július 04.

„Kérek egy kiló balatoni hekket!” Ez az a mondat, amelytől azáltalunk megkérdezett balatoni halárus a fejét fogja, majdudvariasan hozzáteszi: a hekket az Atlanti-óceánban halásszák, aBalatonra általában fej nélkül, mélyhűtve érkezik.

„A hekkről könnyen ki lehet találni, mennyire friss. Ha kéthónapnál korábban fogták ki, akkor még fehér a gerince, ha félévesakkor már szürke, ha pedig egy évnél is idősebb, akkor már fekete”– mondta a halárus.
Sokan keresik, mert olcsó, fehér húsú, semleges ízű és ha jólmegsütik, akkor a szálka elválik a hústól, így a kicsik is megtudják enni.

– Aki egyszer megkóstolja a keszeget, az nem eszik több hekket.Persze a süllő még finomabb, de az már nem a mi pénztárcánknakvaló” – vélekedett az eladó.
Ezek után már mi is kíváncsiak voltunk, hogy a parton lehet-ebalatoni halat kapni. Hekket papírtányéron (plusz kétszáz forintértkovászos uborkával) mindenhol lehetett venni, és örömmeltapasztaltuk, hogy néhány félreeső büfében már a keszeg, a ponty ésa süllő is szerepelt az étlapon.

– Svédországban a hekket meg sem eszik, itthon meg ez a sláger. Halehet választani, akkor inkább a keszeg, mert sokkal finomabb ahúsa – mesélte Kustos János, aki éppen frissen sütött keszeget vettaz egyik büfénél.

Egy másik asztalnál Csák Tibor a gyerekeivel falatozott. Az apukakeszegpárti volt. Szerinte a balatoni hal egyértelműen finomabb,mint a hekk, sőt, ha ropogósra sütik, akkor a szálka isszéttöredezik benne, és bátran odaadja még a kisfiánakis.

A hekk maximum egy méter hosszú,akár tízkilós ten­geri csukafajta. Az Atlanti-óceán európai partjaimentén, Észak-Skandináviától és Izlandtól egészen Észak-Afrikáigőshonos.

A kezdetek
A 70-es években egyre kevesebb keszeget fogtak ki aBalatonból, az ára az egekbe szökött. Ezzel egy időben a Terimpex,az egyetlen élelmiszerimporttal foglalkozó szocialista nagyvállalatekkortájt kezdte forgalmazni az olcsó, fehér húsúhekket.

Forrás: www.metropol.hu