Beszélnek hozzánk a delfinek

Időpontja: 2012-01-13

Beszélnek hozzánk a delfinek 2012. január 13.

A delfinek nem fütyülnek, hanem az emberekhez hasonlóan társalognak egymással, állítja egy új tanulmány. A levegőüreg-rezonancia frekvenciája határozza meg a hangot.

Valóban hasonlít a fütyülésre az, ahogy a delfinek hívják egymást, de a tanulmány szerint ezek a hangok szöveti vibrációból állítódnak elő, mint ahogy az embereknél és a szárazföldi állatoknál is ismeretes. Kiderült, hogy kommunikációjuk hasonló ahhoz, ahogy az emberek ezt a feladatot megoldják, de épp ez jelenti egyébként a fő problémát is a delfinek esetében. Amikor mi vagy az állatok fütyülünk, a levegőüreg-rezonancia frekvenciája határozza meg a hangot, mondta Peter Madsen kutató.

A problémát azonban az jelenti, hogy a delfinek alámerülésekor összenyomódik a levegőüregük a megnövekvő környezeti nyomástól. E szerint minél mélyebbre merülnek, egyre magasabb hangot kéne kiadniuk fütyüléskor. Peter Madsen, a Biological Sciences at Aarhus University kutatója és csapata egy 1977-ből származó felvételt digitalizált és analizált újra, melyen egy tizenkét éves palackorrú delfintől származó hangok voltak rögzítve. A delfinnel helioxkeveréket lélegeztettek be, melynek nyolcvan százaléka hélium, húsz százaléka pedig oxigénből állt.

Ez az a keverék, ami az embereknél a vicces, elvékonyodó Donald kacsa hangot idézi elő. A helioxkeverék a hangsebességet ugyanis 1,74 szer gyorsabbá teszi a normál levegőéhez képest. Ha az ember héliumszippantás után fütyül, a hangmagasság 1,74 szer magasabb lesz, mint csupán levegő szippantásakor. A kutatók úgy találták, hogy a delfin nem vált hangmagasságot, amikor hangot ad a heliox segítségével, ez azt jelenti, hogy a hangmagasság nem meghatározott az orr légüregének mérete által, ennélfogva az nem számít fütyülésnek.

Madsen szerint inkább arról van szó, hogy az orrban létrejövő kötőszöveti vibráció frekvencia kialakulásához arra van szükség, hogy a légáramlat az izomfeszültséghez idomul. Ez ugyanaz a mód, ahogy mi, emberek hangot adunk a hangszálainkkal a beszéd érdekében. A kutatók úgy vélik, hogy felfedezésük az összes fogas cetre vonatkozik, mivel hasonló az orranatómiájuk, és mivel mindnek ugyanazzal a hangadási problémával kell megküzdenie, amikor alámerül.

Miről beszélnek egymással?

Más kérdés, hogy miről kommunikálnak a delfinek, annyi ismeretes, hogy önazonosságukról osztanak meg információt, ezzel segítik egymást kapcsolatban maradni, miközben hatalmas mennyiségű víz választja el a testüket egymástól vonulásuk során.

John Stuart Reid akusztikai mérnök és Jack Kaassewitz a Speak Dolfin szervezettől megépítettek egy CymaScope nevű műszert, ami képes részletesen felfedni a hangok belsejét. Ez a szerkezet lehetővé teszi, hogy képenként tanulmányozzák a hangokat. Az egyiptomi hieroglifák megfejtéséhez hasonlóan a kutatók e műszer segítségével képesek lesznek megfejteni a delfinek hívó jeleit. A füttyszerű hangokon túl a delfinek csiripelő és csattanó hangokat is képesek kiadni, ebből arra lehet következtetni, hogy nagyon komplex és kifinomult társas együttműködést alkalmaznak.

Erős a bizonyíték arra, hogy a delfinek „látnak” a hangok segítségével, ahhoz hasonlóan, ahogy az emberek ultrahanggal megnézik a még meg nem született gyermeket az anyaméhben. A CymaScope nyújtja számunkra az első bepillantást abba, amit a delfinek a hangjukkal láthatnak, mondta Kassewitz, hozzátéve, hogy szerinte az emberek mindenhol a világon örülnének a lehetőségnek, ha beszélhetnének a delfinekkel. Biztos vagyok benne, tette hozzá végül, hogy a delfinek is szeretnének velünk beszélni, ha másért nem, hát önvédelemből.

A tanulmányból kiderül még, hogy az állatok nem csupán arra képesek, hogy kifejlesszenek egy képességet, de arra is, hogy azt elveszítsék, majd újra visszanyerjék. A delfinek szárazföldi ősei valószínűleg az ember módjára adtak ki hangokat, majd elvesztették ezt a képességet, amikor vízbe kerültek, és újra kifejlesztették egy teljesen más anatómiájú orrszerv létrehozásával.

Egyébként, ami a fütyülést illeti, a delfinek tréningezhetők rá, éppúgy, ahogy az ember mókából fütyül, de Madsen szerint nem használják ezt a vadonban, mert egy sokkal hatékonyabb eszközük van arra, hogy kiadják ugyanazt a hangot.

Forrás: www.mindennapi.hu