Csökkennek az édesvízi halak állománya

Időpontja: 2011-11-23

Csökkennek az édesvízi halak állománya 2011. november 23.

A nagyjából 6000 fajra kiterjedő új kutatási eredmények szerint Európa természeti öröksége drámai mértékben csökken, ami az édesvízi halak 37%-át fenyegeti!

Brüsszel, 2011. november 22. – A mai napon közzétett új kutatási eredmények szerint Európa természeti öröksége drám ai mértékben csökken. Az Európai Vörös Lista, amely a kihalással fenyegetett fajokról a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által összeállított vörös lista részét képezi, felmérte az őshonos európai flóra és fauna jelentős részének helyzetét. Az eredmények szerint a puhatestűek, az édesvízi halak és a szövetes növények most már a „fenyegetett” kategóriába tartoznak. A nagyjából 6000 fajra kiterjedő felmérés rámutatott arra, hogy az édesvízi puhatestűek 44%-át, az édesvízi halak 37%-át, a kétéltűek 23%-át, a szárazföldi puhatestűek 20%-át, a csúszómászók 19%-át, az emlősök és a szitakötők 15%-át, a madarak 13%-át, a szaproxilofág bogárfajok 11%-át, a lepkék 9%-át és a szövetes növényfajok 467 faját veszély fenyegeti.

Janez Potočnik, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa így nyilatkozott: „Európa és a világ népességének jóléte a természet által biztosított termékektől és szolgáltatásoktól függ. Ha nem kezeljük az állománycsökkenés okait, illetve nem hozunk sürgős intézkedéseket annak megállítására, nagy árat fizethetünk érte.”

Az édesvízi puhatestűek alkotják az értékelt fajok legfenyegetettebb csoportját. Az egykor igen elterjedt spanyol gyöngykagyló ( Margaritifera auricularia ) most csak Franciaország és Spanyolország néhány folyójában található meg. Az 1980-as években szinte kihaltnak tekintették, jelenleg „súlyosan veszélyeztetett” a besorolása. A spanyol gyöngykagyló azon két faj egyike, amelyekre vonatkozóan európai szintű cselekvési terv készült. Most is folyamatban vannak olyan természetvédelmi programok, amelyek reményt keltenek a faj fennmaradásával kapcsolatban.

A számadatok megerősítik, hogy az európai puhatestűek állapota aggasztó – jelentette ki Annabelle Cuttelod, az Európai Vörös Lista IUCN-koordinátora. – Ha figyelembe vesszük, hogy az édesvízi halak és a kétéltűek helyzete is súlyos, láthatjuk, hogy Európa édesvízi ökoszisztémáit komoly veszélyek fenyegetik, amelyek elhárítására azonnali természetvédelmi intézkedéseket kell hozni.”

Az édesvízi halak állapota is aggasztó, amit főleg a környezetszennyezés, a túlhalászás, az élettér zsugorodása és a nem őshonos fajok térhódítása okozott. A tokfélék különösen veszélyeztetettek, mivel a nyolc európai tokfaj közül hét most már „súlyosan veszélyeztetett” besorolású.

A szövetes növények kate góriájába tartoznak a haszonnövények vadon termő rokonai, amelyek ugyan létfontosságúak az élelmiszerbiztonság szempontjából, természetvédelmi szempontból gyakran mellőzöttek. A súlyosan veszélyeztetett Beta patula a termesztett répafélék közeli vadon élő rokona, amely fontos génforrás a vírusokkal szembeni ellenállóképesség fokozása szempontjából. Más termesztett növények közül a cukorrépa, a búza, a zab és a saláta természetvédelmi helyzete is aggasztó, amelyek gazdasági szempontból fontos haszonnövények Európában.

Mindazonáltal vannak jó hírek is, és a felmérés kihangsúlyozza a jól kialakított természetvédelmi intézkedések sikerét. Számos faj, amely az uniós élőhelyvédelmi irányelv révén védelmet élvez, és amelynek élőhelye a védett területek Natura 2000 elnevezésű hálózatán belül található, most nagyobb túlélési esélyekkel rendelkezik. A Centranthus trinervis , egy Korzikán őshonos növény besorolása „súlyosan veszélyeztetett”-ről „veszélyeztetett”-re változott annak köszönhetően, hogy a faj egyetlen ismert élőhelye szigorú védelemben részesült. Ezen túlmenően az invazív fajok – például növények, kecskék és patkányok – visszaszorítása az utóbbi 10 évben kedvező hatást gyakorolt a Madeirán élő, veszélyeztetett szárazföldi csigák többségére.

Forrás: www.europa.eu