Ezért pusztulhatnak a halak a tatai Öreg-tóban

Időpontja: 2016-09-21

Ezért pusztulhatnak a halak a tatai Öreg-tóban

Valószínűleg az oxigénhiány miatt pusztultak ezrével a halak a tatai Öreg-tóban. Az armageddon a süllőket és a csapósügereket tizedelte meg. A hidegront és az algák is a halak ellen dolgoztak az elmúlt időszakban.

Haltetemek borították be az Öreg-tó legkedveltebb részeit az elmúlt napokban, ráadásul a gyomorforgató látványhoz orrfacsaró bűz is társult. Utánajártunk, hogy mi lehet a halpusztulás oka. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tatai szakaszmérnökségén Molnár Andrástól megtudtuk, a környezetvédelmi felügyelőség is vett mintát a vízből, de az eredményre még várni kell. Azokat a városi pletykákat azonban már most cáfolni látszik a tény, hogy emberi tényező állhat a háttérben vagy beleengedtek valamit a vízbe, hogy szinte minden évben van kisebb-nagyobb "armageddon" a tóban. Az ok a szakember szerint ezúttal is az oxigénhiány.

– Az egyívású,  körülbelül egy éves csapósügerek és süllők pusztultak el. Amióta kialakítottak egy védett öblöt, megnőtt ezeknek a halaknak a száma, a populáció azonban most sajnos lecsökkent. Az őszi csapadékhiányos időszakban a víz meleg maradt, az algák besűrűsödtek és ezek együtt vezettek az oxigénhiányhoz. A tónál járók is láthatták, hogy mennyivel több növény volt most a vízben, a vízen. Az alga nappal termeli az oxigént, éjszaka viszont fogyasztja, méghozzá annyira, hogy akár nullára is csökkenhet az aránya –  részletezte a szakaszmérnök, akitől azt is megtudtuk, hogy az oxigénhiány az algákat is megtizedelte már.

A múlt heti hidegfront sem segítette a víz élővilágát: a légnyomáscsökkenés miatt az iszapban lévő buborékok, amelyek például metánt is tartalmaznak, feljöttek, így további oxigént vontak el a vízből.

A szakember elmondta: ekkora, 220 hektáros területen nem lehetséges már vízkeringető rendszerrel pótolni az oxigént, de más módon javítható a víz minősége. A legegyszerűbb maga az eső, amely már a hét végén is sokat frissített a tavon. Nem véletlen, hogy friss haltetemeket nem találtak a vízben, csupán néhány naposokat. A másik, sokunk által ismert mód a tó leengedése. Ahogy a víztömeg egy része távozik, úgy a tápanyagtartalom is csökken, így kevesebb alga marad meg, de azok egyébként sem élik túl a telet. Nem véletlen, hogy a hideg időben mindig tiszta a tó vize. Szintén hatásos lehet a meder kikotrása, az iszap ugyanis rengeteg tápanyagot tartalmaz. A megoldás részét képezheti a halgazdálkodás. A vízben található nitrogént és foszfort a halak is fogyaszthatják, vagyis ha több a hal, ezek aránya csökken a vízben.

A haltetemek eltávolítását hétfőn megkezdték a városban. A Városgazda munkatársainak horgászok, horgászellenőrök is segítettek. Mint megtudtuk, ez a munka a halászati feladatokat ellátó szervezet (jelen esetben az önkormányzat) feladata.

Megoldások a vízminőség javítására

Néhány éve a komáromi Rüdiger tó állapota az iszapszint folyamatos növekedése miatt folyamatosan romlott, 2009-ben pedig elérte a kritikus szintet. Itt két lépcsőben orvosolták a problémát. A horgászok napi rendszerességgel tisztították a lefolyókat, az iszap kiszedésével mélyítették a lefolyók fenékszintjét.

Közmunkások bevonásával megtisztítottuk a Korpás ér eltömődött szakaszait, és úgynevezett biológiai kezeléssel hozták rendbe a vizet: ez nem járt negatív hatással a halak egészségi állapotára, viselkedésére és fogyaszthatóságára sem. A víz átlátszósága is látványosan javult.

Szintén biológiai kezeléssel javítottak a szőnyi tó vízminőségén 2014-ben. Akkor motoros szivattyú segítségével juttattak a természetes enzimeket és mikroorganizmusokat tartalmazó készítményt a vízbe. Ezek elsősorban az iszapot bontották és a nyári oxigénhiány lehetőségét csökkentették, illetve eltávolították azokat a növényi tápanyagokat, amelyek az alga szaporodását idézik elő. Ezek az enzimek és mikroorganizmusok fokozzák a természetben egyébként is lezajló folyamatokat. 2004-ben Környén mechanikus megoldást választottak: víztisztító-levegőztető berendezéseket szereltetek a horgásztóba, hogy a halak a nagy melegben ne szenvedjenek az éltető oxigén hiányától.

Nem először pusztulnak a kopoltyúsok

Visszatérő probléma a halpusztulás Tatán. 2014-ben az Öreg-tóban több, mint nyolc mázsa hal pusztult el. Szintén ebben az évben a szőnyi tóban is rengeteg kopoltyús halt meg: itt, mint kiderült, műtrágyaszennyezés okozta a bajt. 2013-ban szintén az Öreg-tóban pusztult el rengeteg hal, az oxigénhiány miatt, amit viszont a hőség számlájára írtak a szakemberek.

2004-ben szennyező anyag került Kenyérmezei patakba, onnan pedig Tátnál a Kis-Dunába. Néhány nap alatt több, mint 281 kiló hal pusztult el, halfogási tilalmat is elrendeltek a térségben és rendőrségi feljelentést is tettek az ügyben.

Forrás: kemma.hu