Figyelmet kér a balatoni keszeg

Időpontja: 2012-01-28

Figyelmet kér a balatoni keszeg

2012. január 28.

Öregszik a Balaton keszegállománya. Ezt mutatják az elmúlt években a keszthelyi öbölben végzett vontatott hálós halászatok során szerzett tapasztalatok. A jelenség több problémát is felvet. Egyrészt az idősebb egyedeknek nemcsak a növekedése, de a reprodukciós képessége is alább hagy, másrészt a keszegek darabszám csökkenéssel járó öregedése a ragadozó állomány mennyiségét is negatívan befolyásolja.

Ez a balatoni hal sokat emlegetett, időnként elfelejtett, majd újra meg újra elővett horgász, halász kérdés. Mennyi van belőle a Balatonban? Sok? Kevés? Ezekre a kérdésekre természetesen sokféle választ lehet adni.

Horgászati szempontból bizonyára kevés, bár a tapasztalatok azért azt is jelzik, hogy a legtöbb horgász számára elsősorban a méretkorlátozással védett halak jelentik a zsákmányt, a keszeg csak amolyan kiegészítő hal. Éppen ezért szoktunk beszélni a horgászat állománytorzító hatásáról, ami alatt azt értjük, hogy a horgászat nem egyenletesen, a fajok természetes aránya szerint szelektálja a halállományt, hanem többet fog a méretkorlátozással védett halakból, mint a keszegből. Az elmúlt év adatai szerint a Balatonon csak pontyból többet fogtak a horgászok, mint keszegből.

Ökológiai szempontból vélhetően éppen akkora a keszegállomány, amennyit a Balatonban rendelkezésre álló táplálék-készlet eltart. Ezzel a kérdéskörrel azért is érdemes, illetve kell kiemelten foglalkozni, mert a Balaton halbiomasszájának legjelentősebb részét a busa mellett ez a halfaj adja. Ennél fogva meghatározó a szerepe a Balaton vízminőségére, a horgász és halászfogások alakulására, a ragadozóhalak táplálék-készletére.

Sok vagy kevés keszeg van a Balatonban? Ökológiai szempontból valószínűleg éppen annyi, amennyit a tó el tud tartani.

Ezen kérdések vonatkozásában viszont elsősorban már nem az a legfontosabb kérdés, hogy mekkora a keszegállomány, hanem az, hogyan tudott alkalmazkodni az elmúlt időszak megváltozott körülményeihez, milyen hatással van a teljes halállományra, milyen ökológiai folyamatok indultak el, ezek milyen állapot felé tartanak, és mi lehet mindennek a következménye! Gyakorlatilag pedig, hogy mindez hogyan jelentkezik majd a fogásokban.

A keszegállomány változásait a következő öt kérdéskör – bizonyos szempontból öt életszakasz – befolyásolja:

1. Ívás

A balatoni ívóhelyek (nádasok, part menti gyékényesek) mennyisége csökken, jobb esetben stagnál. A kövezésekre lerakott ikra sorsa bizonytalan. A befolyókon (jelenlegi állapotukban) az ívási időszakban a megfelelő vízborítás – ezáltal a jó ívóhelyek kialakulása – meglehetősen rapszodikus és bizonytalan.

2. Lárvakor

A lárva kelésekor megfelelő méretű és mennyiségű tápláléknak kell lennie, valamint lényeges, hogy a lárva megerősödéséig hullámveréstől védett helyen tartózkodhasson.

3. Fiatal kor

A megerősödött ivadék elfoglalja helyét, táplálkozik, növekszik, időszakonként vándorol, táplálékul szolgál a ragadozóknak, megjelenik a horgászfogásokban.

4. Ivarérett kor

Az ivarérett korban részt vesz a faj fenntartásában, táplálkozik, lassabban növekszik, kevesebbet vándorol, megjelenik a halászfogásokban.

5. Öreg kor

Már alig vesz részt a fajfenntartásban, táplálékhasznosítása romlik, növekedése lelassul.

A Keszthelyi öbölben végzett vontatott hálós halászatok során az elmúlt években szerzett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a halászfogásokban megjelenő keszegfélék átlagsúlya a korábbi 15-20 dkg-ról 25-27 dkg-ra emelkedett, amíg ezzel egy időben a Balatonban a halak számára hozzáférhető táplálék mennyisége csökkent. Ez a jelenség azt jelzi, hogy az állományban egyre nagyobb arányban van jelen az idős korosztály, amely a teljes állomány elöregedése felé mutat.

Nőtt a keszegfélék átlagsúlya, ami az állomány elöregedését jelzi.

Az elöregedő állomány a halaknál azért sem kívánatos, mert az idősebb egyedek növekedése csökken, így a rendelkezésre álló természetes táplálék nem hasznosul úgy, mintha ezt egy fiatalabb generáció fogyasztaná. (Ez más állat csoportokra is igaz!) Emellett az idős korosztály reprodukciós képessége is jóval kisebb, mint a fiatalabb korcsoportoké. Végül ez a folyamat azt eredményezi, hogy a fogásokban a halak mérete nagy lesz, viszont a darabszám kevés. Ezzel arányosan természetesen a ragadozó állomány mennyisége is csökken.

Ennek a folyamatnak a megállítása, vagy lassítása érdekében a következő feladatokat kell, vagy lehet végrehajtani:

- elő kell segíteni a védett ívó helyek megőrzését,

- újabb ívóhelyeket kell kialakítani, elsősorban a Balatonba érkező vízfolyásokon és környékükön (revitalizáció). Ezeken az ívóhelyeken biztosítani kell a halak számára, hogy megerősödjenek és az időjárási körülményekhez alkalmazkodni képes méretben kerüljenek a nyílt vízi élettérbe.

- Horgászattal, szelektáló halászattal az idősebb, nagyobb méretű korosztályt ki kell venni a rendszerből, hogy az elöregedés folyamata lassuljon, valamint a fiatalabb korosztály számára a hozzáférhető megfelelő táplálék minél nagyobb mennyiségben álljon rendelkezésre.

Ebből a szakmai feladatkörből jelenleg csak a horgászat és halászat útján megvalósítható szelekció folyik, illetve igyekszünk védeni, óvni a meglévő ívóhelyeket. Igazi áttörést azonban csak az okozna, ha megfontolt döntésekkel a Balaton visszakaphatna valamennyit régi ívóhelyeiből, halbölcsőiből. Ehhez azonban szükség lenne az önkormányzatok, a vízügy, a horgászszervezetek, az idegenforgalmi szolgáltatók és Társaságunk rendkívül hatékony összefogásra, mert csak együtt tudjuk megoldani ezt a problémát.

A szakmai háttér nálunk rendelkezésre áll, és készen is állunk a feladatra!

Forrás: Héri János halászati ágazatvezető/Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.