Helyszíni beszámoló - a törökbecsei duzzasztómű

Időpontja: 2016-10-27

Helyszíni beszámoló - a törökbecsei duzzasztómű

 

A tiszai horgászok által sokszor emlegetett duzzasztó. Ha a Tisza lassan ballag, szinte áll a víz a szegedi szakaszon, azt mondogatják, ez a törökbecsei duzzasztás eredménye, ha felgyorsul a folyás, akkor azt mondják, Törökbecsénél felhúzták a duzzasztótáblákat.

Amikor fotós kolleganőmmel néhány éve végigjártuk a határon túli, vajdasági Alsó-Tisza horgászatilag nevezetesebb részeit, akkor természetesen a törökbecsei duzzasztót sem hagyhattuk ki. A hatalmas, néma síkság közepén nem szólt semmi, csak a víz burványlott-morajlott a billenőtáblák közül a duzzasztó fölötti részről az alvízire. A felvízi rész partszegélytől partszegélyig feszítetten telve vízzel, az alvízi rész pedig mélyen a partba bevágódva folyik-kavarog. Ottjártunkkor egy helyi szerb horgász, Marko Smelonović ült fenekezőbotjainál a kavargó víz mellett, haltartójában egy süllővel és egy csukával, melyeket kísérőnk, Duško meg is mutatott a fényképezőgépnek. Az a néma táj, a duzzasztó halkan morajló vizével, mélyen belém vésődött.

Vajdasági kalauzunk, Duško a törökbecsei duzzasztónál, az alvízi részen fogott süllővel és csukával (Bellányi Tímea felvétele)

De mit is kell tudni a duzzasztóval kapcsolatban? Erről dr. Kozák Pétert, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) igazgatóját kérdeztük. Mint részletezi, a törökbecsei duzzasztó 1976-ban létesült a 63,5 folyamkilométernél, Szerbia területén, s egy évvel ezután állt üzembe. Feladata az, hogy a Tisza Törökbecse—Csongrád közti szakaszán a mindenkori kisvizek levonulási szintjét -- Szegednél a valaha mért legkisebb vízszint mínusz 250 centi volt – megemelje. A duzzasztó a folyó – egykor tervezett – teljes belépcsőzését célzó műszaki elgondolás egyik fontos része volt. A másik duzzasztót Csongrádra tervezték, ameddig a törökbecsei duzzasztó vízszintemelő hatása elér, a csongrádi pedig egészen Kisköréig éreztette volna hatását. (A csongrádi vízlépcső megvalósítása később lekerült a napirendről.) Egy biztos, a törökbecsei duzzasztó üzembeállítása hatására az Alsó-Tisza kisvízi szintjei megváltoztak, ami azt jelenti, hogy negatív vízállástartomány nem fordul elő, s a 100 centi körüli szegedi vízszintnél stabilizálódik. Körülbelül másfél-két méterrel emeli meg a kisvizek szintjét a duzzasztó.

Hogyan is működik? Kapuk segítségével duzzasztja föl a vizet, a hajók közlekedését pedig hajózsilip teszi lehetővé. A duzzasztómű maga hét darab 24 és fél méteres kapuból áll, ami billenőtáblákkal biztosítja a vízszintemelést. Ha áradás jön, 1200 köbméteres vízhozamnál a táblákat kiemelik, s a víz akadálytalanul folyhat le az alsó szakaszra. A duzzasztás üteme üzemelési rend alapján történik, ennek kialakításába a magyarországi vízügyet is bevonták – közös érdek az, hogy a kisvízi időszakok emeltebb szinten valósuljanak meg. Ha komolyabb árvíz érkezik, a két ország közötti adatcsere órás szinten működik, s így nem fordulhat elő, hogy árvíz esetén a táblákat ne emelnék ki.

A természet elfogadta a vízszintmódosítást, és ennek az új kisvizes tartománynak megfelelően módosult a parti növényzet. Duzzasztás nélkül az Alsó-Tiszán akár a Maros kisvízi állapotához hasonló homokpadokkal, zátonyokkal lenne tarkított. Jelenleg is vannak zátonyok a folyón, de azok a vízi közlekedést nem érintik, s a folyó kinézetét természetessé, vadregényessé teszik – ez mind a horgászok, mind a természetjárók szempontjából fontos.

Vajon mennyire iszapolódik fel az Alsó-Tisza a duzzasztás, a lelassult víz hatására? A folyami duzzasztók természetes velejárója, hogy a lebegtetett és görgetett hordalék lerakódik, hiszen a duzzasztó fizikai gátat képez. De a magyar szakaszon nem jellemző, hogy a lerakódás érvényesülne, hiszen 100-110 kilométerre van tőlünk a duzzasztó. Így hajóútvonal biztosítására kotrásra nincs szükség.

Hajózás szempontjából egyébként is a folyó vajdasági része az érintettebb -- nálunk a közlekedés szempontjából a Tisza mintegy Csipkerózsika-álmot alszik. De számos olyan infrastrukturális fejlesztés valósult meg a közelmúltban, ami a vízi közlekedés intenzívebbé tételét szolgálja. Így átadták a schengeni teherforgalmi határátkelőként működő szegedi medencés kikötőt, s új személyforgalmi kikötő is létesült a városban. Ezek mind a teher-, mind a személyforgalom élénkülését lehetővé teszik.

Forrás: http://www.horgaszcsmszov.hu/Farkas Csaba