Késnek a Duna hajózhatósági projekttel

Időpontja: 2011-08-21

Késnek a Duna hajózhatósági projekttel

2011. augusztus. 21.

Késésben van a Duna hajózhatóságát célzó projekt tervezési szakasza, miután a zöldhatóság több, már jogerős környezetvédelmi engedélyt visszavont; a tervező konzorciumnak új stratégiai környezeti vizsgálatot kell készítenie.



A most folyó projekt keretében a Vituki Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet Nonprofit Kft. vezette négytagú konzorcium a beavatkozás környezeti vizsgálatát, a vízjogi engedélyek megszerzését és a tendertervek elkészítését vállalta. A tervek alapján később a Dunán Szob és a déli országhatár között 31 szakaszon végeznének szabályozást a folyó hajózhatóságának javítása érdekében.

A Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a közelmúltban több, már jogerős környezeti engedélyt visszavont. A zöldhatóság – a honlapján is közzétett határozatokban – arra hivatkozott, hogy a teljes folyamszakasz stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) végleges elfogadásáig nem lett volna szabad elkezdeni a részletes tervezést. Az országos főfelügyelőség a 2009-ben készített SKV-ról adott véleményében olyan változat létrehozását tartotta szükségesnek, amelyben a környezeti célok a lehető legjobban érvényesülnek, a hajózási célok pedig jelentős kompromisszumokkal teljesülnek. A Vituki Kft. és egy másik konzorciumi tag, az Aquaprofit Zrt. megfellebbezte a visszavonó határozatokat, a fellebbezést jelenleg az országos főfelügyelőség bírálja el.

Sass Jenő, a Vituki Kft. szakági igazgatója a visszavonás kapcsán az MTI-nek elmondta: álláspontjuk szerint az SKV környezeti értékelését az országos főfelügyelőség és az Országos Környezetvédelmi Tanács hivatott véleményezni, és nem tartozik az egyes felügyelőségek hatáskörébe. Megjegyezte továbbá, hogy a tervezés során messzemenően figyelembe vették a környezetvédelmi, természetvédelmi szempontokat.

Az igazgató szerint a jogerős határozatok visszavonása ellehetetleníti a projektet, amelyet így a 2011. november 30-i határidőre már nem tudnak befejezni. Ez esetben a 8 millió eurós projekt 50 százalékos európai uniós támogatását vissza kell fizetni, és az ország az EU elmarasztalására is számíthat – tette hozzá.

Sass Jenő utalt arra, hogy a Palkovicovo-Mohács szakasz hajózhatóságának javítását az EU az európai közlekedési hálózat fejlesztése (TEN-T) prioritásai között 2014-ig irányozta elő, ennek teljesítéséhez a jövő év második negyedévében el kellene kezdeni a kivitelezést.

A tervek szerint valamivel több mint húszmilliárd forintból a Szob és Mohács közötti, 31 gázlós szakasz kiváltható néhány százezer köbméternyi mederanyag áthelyezésével. A beavatkozásokkal elérhető cél, hogy a nemzetközi hajózásban szokványos, 2,5 méter merülésű hajókaravánok az éves jégmentes időszak 94 százalékában akadálymentesen közlekedhessenek. A jelenlegi feltételek a hajók közlekedését az év felében, harmadában csak merülési korlátozással teszik lehetővé. A projekt része lenne mintegy tíz – többek közt a váci, solti, gödi – mellékág revitalizációja is. A konzorcium szerint a Duna jelenlegi áruforgalma a lehetséges kapacitás mindössze 10-15 százaléka, bár a folyó a jelenlegi forgalom tízszeresét is elbírná.

Civil szakemberek már a projekt előtt készült megalapozó tanulmányt élesen bírálták; a WWF Magyarország későbbi, 2010-es elemzésében azt állította, hogy a hajózhatósági projekt a Duna ökológiai adottságaiból származó szolgáltatásai – turizmus, horgászat, ivóvíz, öntözés – területén évi tízmilliárd forintos nagyságrendű károkat okoz.

Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa 2010-ben végzett vizsgálata arra hívta fel a figyelmet, hogy ökológiai kockázatot rejt az, hogy a Duna hajózhatóságával kapcsolatos hazai jogszabály sokkal szigorúbb követelményeket támaszt, mint amire Magyarországot a nemzetközi megállapodások kötelezik. Az ombudsman vizsgálandónak tartotta azt is, hogy mekkora lesz a tervezett hajóút fenntartási költsége, és ez mennyiben térül meg.

Forrás: MTI (www.mno.hu)