Keszthely-Siófok csörte: halászaton vitázik a két ősi rivális

Időpontja: 2012-02-02

Keszthely-Siófok csörte: halászaton vitázik a két ősi rivális 2012. február 02.

Szűnjön meg a halászat, kerüljön önkormányzati kézbe a Balaton halászati joga – ezt javasolja Kocsis Miklós keszthelyi önkormányzati képviselő.

Kocsis Miklós úgy véli, a természetes élővizekben semmi keresnivalójuk a halászoknak. A képviselő szerint – aki maga is szenvedélyes horgász – a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. január elsejétől érvényes új horgászrendje ellentétes a horgászturizmus érdekeivel. Kocsis további érvei: a balatoni halászat veszteséges tevékenység, állami támogatásra szorul, mégis prioritást élvez a százezres horgásztáborral szemben; a busa és az angolna száma ma már álláspontja szerint nem indokolja a halászat fenntartását, a busák a halászok szerint is a Balatonnal összefüggésben lévő halastavakból kerülnek a tóba.

Bár a horgászszervezetek is időről-időre kritizálják a balatoni halászati cég tevékenységét, a keszthelyi képviselőéhez hasonló sarkos vélemény eddig még nem fogalmazódott meg. S bár egyesek szerint az „ősi” Keszthely-Siófok rivalizálás is e „támadás” hátterében állhat, Kocsis Miklós további kételyeinek is hangot ad: – Érdekelne, a halászokat kikötéskor ki és hányszor ellenőrzi. Ez évtől áfamentesek a balatoni horgászengedélyek, így azok árát akár csökkenthette volna a zrt. A legfontosabb a süllő régi ívóhelyeinek visszaállítása lenne lepelkotrással, de ez a halászoknak nem érdeke. A mesterséges süllőfészken ívatott és ikrából kikeltetett süllők egy részét visszahozzák a Balatonba, a többit értékesítik előnevelt ivadékként. Ahogy a balatoni keszeget is kifogás után évek óta élve szállítják a horgásztavakba, holott a Balaton horgásztó.

– A Balaton nem horgásztó, hanem egy olyan természetes víz, amelynek a hasznosítási lehetőségei között jelentős szerepet kap a horgászat – pontosított Füstös Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, gyakorlatilag semmiben sem értve egyet Kocsis Miklóssal. – Társaságunk önerőből gazdálkodik, sem állami, sem egyéb forrásból nem kap támogatást annak ellenére, hogy száz százalékban állami tulajdonú társaságként több közfeladatot is ellát, ilyen például a busa halászata. A halászat nem élvez semmilyen prioritást a horgászturizmussal szemben. Sokszor elmondtuk, hogy a szelektív halászatot a horgászok, a horgászturizmus érdekében folytatjuk, hiszen a Balaton kiváló vízminősége mellett a busa veszélyes táplálék-konkurense a horgászok által preferált őshonos halaknak, illetve ezek ivadékainak.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint az idegenhonos fajok, a busa és az angolna mennyiségére eddig senki sem tudott szakmailag megalapozott, pontos választ adni, ám bizonyos, hogy halászatukat egyelőre nem lehet abbahagyni. A tavaszi halpusztulás idején többnyire ezeknek a fajoknak a túlöregedett példányait vetette partra a víz. Minden tavasszal felháborodást okoz a döghalak megjelenése, a társaságnak (és az idegenforgalomnak) egyebek mellett ezért is érdeke, hogy ezeket a halakat még elpusztulásuk előtt kihalásszák. – Érdekes kérdés, hogy természetes élővízen van-e keresnivalójuk a halászoknak? – folytatta Füstös. – Ha a horgászok igényeit, érdekeit, a számukra a kedvező halösszetétel megteremtését tartjuk szem előtt, akkor igen. A horgász nem a vízterületre jellemző fajösszetételnek megfelelő arányban fogja a különböző halfajokat, és ezt a torzító hatást a nagy természetes vizek esetében szükséges halászattal egyensúlyozni.

A horgászok száma folyamatosan nő a Balatonon – állította a halászvezér –, a horgászszervezetek sem kifogásolják a horgászturizmus fejlesztési irányát, ellenben egyre jobb partnereik ebben. – Hasonló partnerséget az önkormányzatok részéről eddig csak elvétve tapasztaltunk – így Füstös Gábor. – A körülmények javítását célzó beruházásokkal eddig nem igazán találkoztunk, ami ha csak a befektetések megtérülését tartjuk szem előtt, érthető is. Egy száz méteres, strandként üzemelő partszakasz használatáért ezrek fizetnek belépőt, ugyanez a partszakasz horgászturisztikai tekintetben mindössze 10-12 ember befogadására alkalmas. A drága vitorlás- és jachtkikötők helyett megfizethetőbb horgász csónakkikötők építését is tervbe lehetne venni. A mederkotrás, vagy az ívóhelyek rekonstrukciója is fontos, de a zrt. erre nem képes önerőből.

Forrás: www.sonline.hu