Kéthelyi horgászverseny

Időpontja: 2011-11-02

Kéthelyi horgászverseny 2011. november 02.

A kéthelyi bányatón rendezett évzárón csakis a pontyok, az amurok és a keszegek számítottak bele az összfogásba.

Azt mondják, ilyenkor ősszel – ahogy egyre hidegebb lesz a víz – nemcsak szerencse, hanem (jó adag) tudás is szükségeltetik ahhoz, hogy sikerüljön halat fogni, pláne a „békésebb” példányokból. Merthogy az október végén a kéthelyi bányatón rendezett évzárón – amelyre a megyehatáron túlról is érkeztek szép számmal elszánt pecások – szigorúan csakis a pontyok, az amurok és a keszegek számítottak bele az összfogásba.

A ráhangolást – mégis csak hideg van, pláne kora reggel... – a beetetés követi. Ebben mindenesetre az élen vagyunk. A Fenyők alkotta Somogyi Hírlap csapatának – amelyet a Dunántúl egyik legnagyobb horgászkereskedése, a megyeszékhelyen található Kapos Horgászcentrum patronál – kisebbik, ám jóval ügyesebb tagja, vagyis Balázs fiam a szamócás és fahéjas ízesítésű etetőkajákból olyan anyagot kever, amely a jobb forraltborok illatával vetekszik. Nekünk bejön a parton; nagy kérdés, hogy vajon a halak is buknak-e rá a vízben?
A jelek szerint igen. A fiam első dobásra rögtön egy méretes pontyot akaszt meg, ám a legvégén, a szákolásnál elszakad az előke. Nem baj – mondja, s neki van igaza. A folytatásban ugyanis még két szép pontyot fog.

– Támadnak a törpék! – kiáltja valaki bosszúsan.
– Na ja. Mint egy törpeerőmű, úgy húznak – érkezik a válasz.
Jómagam is azok számát gyarapítom, akik a törpeharcsa-állományt ritkítják kitartóan; apró szépséghiba, hogy nem számít bele a versenybe...

Halat bőven hagyunk még a tóban, ebéd viszont nem marad; a babgulyás – ami Hosszú László, alias „Szinyor” kezemunkáját dicséri – az utolsó cseppig elfogy, miután a legtöbben kétszer is sorba állnak. Nem tudom, mi lehet az oka, de tény: sok horgász csak kifogni (meg visszaengedni) szereti a halat, megenni már nem. És olyan is akadt, aki ennek örömére – igaz, nem önszántából – megmártózott az igencsak hűs vízben...

A díjátadáskor nem a súly, hanem a szektorhelyezések rangsorolnak; vagyis a három szektorgyőztes – nevezetesen a somogyszentpáli ifjabb Bajkán István (14,5 kg), a nagykanizsai Gelencsér Péter (11,4 kg) és a balatonkeresztúri Vörös Zsolt (6,2 kg) – osztozik az első három helyezettnek járó trófeán. Bár a kéthelyi bányató lelkes halőre, Máté Tamás közel 11 kilós összprodukciójával abszolútban a harmadik lenne, ám sajna így díj nélkül marad.
Vannak viszont különdíjak, amelyet a legkitartóbb női, ifjúsági és gyermek versenyző – név szerint a marcali Pellérdi Zsoltné, valamint a kéthelyi Bogdán Dominik és a kaposvári Fenyő Balázs – vehet át. Utóbbi az egész mezőny messze legfiatalabb tagja, s szektor-negyedik helyezéssel büszkélkedhet; vagyis általános álmélkodásra a több mint harminc fős mezőny első harmadában végez.
– Ügyesebb a srác, mint az apja – jegyzi meg valaki az eredményhirdetéskor.
Érdekes, mintha ezt már (többször is) hallottam volna...

Forrás: http://sonline.hu