Magyarok vizsgálják először az égben rejtőző tavat

Időpontja: 2012-01-26

Magyarok vizsgálják először az égben rejtőző tavat 2012. január 26.

Akad még néhány fehér folt a térképen: ilyen például a világ legmagasabban fekvő tava, amelyet még senki nem tanulmányozott közelről. Három magyar kutató teheti meg ezt elsőként, ha leküzdik a tóhoz vezető brutális terepet. Hétfőn indulnak.

Ha valaki a földrajzi koordináták alapján próbálja megkeresni a tavat a Google Térképen - mivel neve még nincs -, tényleg csak fehér foltot talál. "Lehetséges, hogy amikor ez a kép készült, teljesen jég és hó borította a tavat. 6400 méteres magasságban fekszik, állandóan fagyott környezetben, ahol a nyári napokon is csak mínuszokat lehet mérni. Létezése már ezért is különleges" - mondja dr. Nagy Balázs geográfus. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének adjunktusa 2010-ben már járt a tó környékén: magyaroknak ekkor sikerült először feljutni a Föld legmagasabb tűzhányójára.

Brutális lesz a terep

Ez a tűzhányó a Chile és Argentína határán fekvő Ojos del Salado. A 6893 méteres vulkánóriás kopár lejtői Marsbéli tájra emlékeztetnek: száraz, hideg, szeles vidék ez, az orosz tundrához és az antarktiszi fagysivatagokhoz hasonló. A 2010-es expedíción csak néhány életformával találkoztak honfitársaink: párnanövényekkel, szárazság- és hidegtűrő szegfűfélékkel (a részleteket lásd korábbi beszámolónkban: Elvitte a magyar zászlót Argentína felé a szél).

Az itt előforduló, 3800-4300 méter magasan lévő tavak vize töményen sós. Néhány tó partján hévforrások találhatók, hiszen vulkáni környezetről van szó. Lehet, hogy belső hőforrás tartja részlegesen olvadt állapotban a mostani célpont, a jóval magasabban fekvő, körülbelül 100 méter átmérőjű tó vizét is. A tó az Ojos del Salado délkeleti oldalán fekszik.

Forrás: ELTE TTK, Nagy Balázs
Kilátás az Ojos del Salado csúcsáról. A tó körülbelül ott van, ahol a sárga pont, kissé takarva a gerinc mögött (Nagy Balázs felvétele)

"Nem lesz könnyű elérnünk a tavat, mert brutális a terep" - mondja Nagy Balázs. "Út nincs, de szikla és törmeléklejtő annál több. Egy helikopter egyszer megpróbált eljutni a tóhoz, de lezuhant. A roncsokat kutató bulldózer nyomvonalán tudunk menni egy darabig."

Az időjárással is meg kell majd küzdeni. "Az élelmen kívül kétheti teljes vízszükségletünket is magunkkal kell vinnünk, mert a fagyos kő- és homoksivatagban nincs semmilyen utánpótlási lehetőség, azaz forrás, hólé vagy jégolvadék. Homokviharok akár 6000 méteres magasságban is előfordulhatnak. Olyan erővel fúj a szél, hogy két éve a síszemüveg tömítésén egyszerre jöttek be a homokszemcsék és a jégkristályok. A sátrak egy részét is homoklepel fedte, belülről" - mondja Nagy Balázs.

Forrás: ELTE TTK, Nagy Balázs
Alaptábor a két évvel ezelőtti expedíción

A tó kialakulásáról, működéséről, jellemzőiről semmit sem tudnak ma a szakemberek. Ha a magyarok elérik a tavat, megmérik a tó hőmérsékletét, sótartalmát, vegyhatását és egyéb jellemzőit. Mintát is hoznak a vizéből. Nem kizárt, hogy a szélsőséges környezeti viszonyokat jól viselő, úgynevezett extremofil élőlények előfordulnak a vizében. Ezekhez hasonló életformák elvileg a Mars fagysivatagában is létezhetnek ott, ahol - ugyancsak valamilyen belső hőforrás miatt - időszakosan van folyékony víz.

Klímavizsgálatok rekordmagasságban

A január 23-án, hétfőn induló expedíció másik célja, hogy egy műszerparkot telepítsen a vulkánon, 4200 és 6800 méter közötti magasságon. Az adatgyűjtő berendezések főleg a hőmérsékletet és a páratartalmat mérik. A tervek szerint két év múlva, egy újabb expedíción fogják leolvasni őket.

Az adatokból arra szeretnének választ kapni, hogy változik-e a területen az örökké fagyott talaj (örökfagy, permafrost) kiterjedésének alsó határa a globális felmelegedés miatt. Ilyen magasságban még nem folyt hosszú távú környezeti méréssorozat a Földön. Az adatokat össze lehet majd hasonlítani az Antarktisz úgynevezett szárazvölgyeiben gyűjtött adatokkal, ahová Nagy Balázs már többször vezetett kutatócsoportot.

"A hely szélsőséges szárazsága és rendkívül alacsony hőmérséklete miatt földrajzilag olyan extrém terület, amely kiváló indikátorként is működhet: mind az esetleges melegedés, mind az ezzel járó további jégolvadás és nedvesedés dinamikusan megváltoztathatja környezeti viszonyait" - olvasható az expedíció honlapján, ahol követni lehet majd a magyar csoport útját.

Az Andok legszárazabb része, a Puna de Atacamának nevezett magasföld és az innen kiemelkedő, 6000 méternél magasabb tűzhányók a Föld egyik legextrémebb környezetét alkotják. Itt található bolygónk legmagasabb vulkánja, a 6893 méteres Ojos del Salado, amely a chilei-argentín határon, a rendkívül hideg és száraz területen jégsapka nélküli hegytömegként tornyosul.

A tó koordinátái:
27°07'08"S
68°32'08"W
kb. 6380 m



Forrás: ELTE TTK, Nagy Balázs

Az expedíció A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány szervezésében zajlik, 2012. január 23. és február 9. között. További tagok: Dr. Mari László geográfus (ELTE Természetföldrajzi Tanszék) és Heiling Zsolt terepi mérnök. Az expedíció szakmai partnerei az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszéke, a Magyar Földrajzi Társaság és a chilei Nevado Tres Cruces National Park.

Forrás: www.origo.hu