Meghosszabbíthatja az életünket a szenteste halas hagyománya

Időpontja: 2011-12-13

Meghosszabbíthatja az életünket a szenteste halas hagyománya 2011. december 13.

Finisbe fordultak a lehalászások. Németh István, a Tógazda Halászati Zrt – amelynek megyénkben számos halastórendszere van, Marcalitól kezdve Somogycsicsón keresztül Lábodig, Mikéig – vezérigazgatója elmondta: november elején indult, és mostanában fejeződik be a lehalászás. A busa, ponty, harcsa telelőben várja a karácsonyi értékesítést.

– Jó hír a vásárlóknak, hogy közel a tavalyi áron juthatnak idén is halhoz, természetesen kereskedelmi egységenként pár forintos eltérés lehet – mondta Németh István. Nyilván a szálka nélküli süllő, harcsa drágább lesz, mint "kenyérhalunk", a ponty.

A vezérigazgató a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségének elnökeként azt is mondta: a külföldi kereslet nőtt, de a hazai nehezen mozdul. Az Európai Unióban Magyarország a legkisebb halfogyasztó (Bulgáriával együtt). Igaz, hogy 3,5- 4 kilóra nőtt a fejenkénti éves halfogysztásunk az elmúlt öt-hat évben, jelenleg pedig 4, 2-4,5 kiló körül mozog, de hol van ez a 22 kilós uniós átlagtól.

Az északi népek – leginkább a tengerpartok lakói – jóval hosszabb életet élnek, mint mások, és statisztikai adatok bizonyítják: akár tízszerese halmennyiséget megesznek, mint mi. Az éves magyar halfogyasztás 35-40 százaléka karácsonyra esik. Amúgy jelentős területi eltérések vannak az országban: nagyobb vizeink mellett több halétel fogy, de leginkább egy-egy városra – Szeged, Baja, Paks – koncentrálódva. Baján például évi 70 kiló.

Távol a nagyobb vizektől már radikálisan alacsony ez a szám, így jön ki az említett átlag. Az adatok arra is bizonyság: ahol hagyománya van a halfogyasztásnak, és már a gyerek is eszik halat, ott kevesebb marketing munkára van szüksége a halpropagandának. Utóbbi Németh István szerint amúgy nagyon fontos, karöltve az egészségügyi felvilágosító munkával, hiszen tudvalevő: a hal rendkívül egészséges. A grönlandi eszkimók vagy a japán halászok között jóval kisebb arányú a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, mint azokban az országokban – köztük hazánkban is –, ahol az emberek nem esznek napi rendszerességgel halat.

Somogy egyébként az itthoni középmezőnyben foglal helyet. Míg a szomszédos Zala megyében csupán két kiló, nálunk 4-6 kiló hal fogy, köszönhetően a Balatonnak, Drávának és Desedának is.

Megtudtuk: karácsonykor elsősorban ponty kerül az asztalra. A szentestei halfogyasztásnak történelmi hagyománya van, ugyanis 24-én tilos húst enni, így nemcsak mi, de a lengyelek és németek is előszeretettel választják a nem tiltott halat. Évközben leginkább busát vásárol a magyar, ami olcsó, de egészséges, hiszen telítetlen zsírsavakban gazdag, nem rakódik le az érfalon.
Szakemberek arra figyelmeztetnek: már az óvodások is egyenek halat, persze szálkamenteset, s mindezért az intézmények és szülők tehetnek legtöbbet.

Németh István az ágazat jövedelemtermelő képességéről elmondta: idén nem nőtt. A költségek nőttek, drágább a gázolaj. A magyar hal a belföldi piacok mellett Ausztriában, Lengyelországban, Romániában, Német-és Olaszországban, Belgiumban is fellelhető. Jó hír, hogy jövőre uniós pénzre pályázhatnak – a halászati környezetvédelmi programban – a hazai haltenyésztők; környezetei károk kompenzációjára (például kormorán, vidra miatti károk) hektáronként 26 ezer forintos támogatást remélhetnek. A 2014-től megnyíló új európai halászati alap pedig a tengerrel nem rendelkező országokra is "gondol".

Érdemes halat enni

A hal nemcsak fehérjékben és vitaminokban (D, B2, B12) gazdag, hanem jelentős ásványianyag- és nyomelemforrás (jód, szelén, fluor) is egyben. A benne rejlő omega-3 zsírsavnak köszönhetően a gyakori halfogyasztás jótékony hatással van az egész testre. Csökkenti az időskori szem-megbetegedéseket, a mellrák-, az infarktus-, az érelmeszesedés- és az agyvérzés kockázatát, valamint hatékony segítséget nyújt a depresszió ellen is.

Forrás: ww.sonline.hu