Megint az angolnák dobhatnak mentőövet

Időpontja: 2011-06-13

Megint az angolnák dobhatnak mentőövet 2011. június 13.

Részletekért kattintson a linkre...
Ha az idén nem számíthat állami forrásra a balatoni halgazdálkodás a közcélú feladatai ellátásához, az angolnafogás lesz a túlélés záloga a jövő évi költségvetésig, amikor már muszáj lesz ezekhez a feladatokhoz forrást rendelni – nyilatkozta Puskás Zoltán, a közelmúltban szerkezetátalakításon átesett cég vezérigazgatója az MTI-nek.


A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit (BHN) Zrt. a most végrehajtott szerkezetátalakítás után kiemelt szerepet szán a horgászturizmusnak. A tó ökológiai egyensúlyának megőrzéséért felelő társaság külön igazgatóságot hozott létre az ezzel járó feladatok ellátásra, hiszen bevételének több mint fele, közel 400 millió forint a horgászjegyek értékesítéséből fakad – mondta Puskás Zoltán, a cég élére három hónapja kinevezett vezérigazgató. A cégvezető szerint a Balatoni Halászati Zrt.-ből 2009 végén kivált, a halászati jogot megöröklő BHN közfeladatainak ellátásához évente minimum százmilliós állami forrásra lenne szüksége, ennek tavaly a töredékét kapta meg, az idén pedig egyelőre semmit.

A társaság sorsa már tavaly is a Sió-zsilipnél elhelyezett angolnacsapda fogásától függött, ez azonban hosszú távon nem oldja meg a cég finanszírozásának kérdését. Az igen jól értékesíthető, idegenhonos halfajt utoljára 1991-ben telepítették a Balatonba, amelyből a becslések szerint még 1000-2000 tonna található a tóban. Tavaly a nagy vízeresztéseknek köszönhetően rekordfogással 200 tonnát emeltek ki, de az idén örülnének, ha ennek a felét sikerülne teljesíteni.

Halőrzésre már nem is jutott elég ember

A balatoni halászati cégnek pár évvel ezelőtt még 200 alkalmazottja és 12 hajóból álló hajóflottája volt, a közfeladatokat továbbvivő BHN azonban már csak 65 fős dolgozói létszámmal és 7 darabból álló hajóflottával látja el a feladatait. A nonprofit cég közfeladatainak egyike a haltetemek eltávolítása a Balatonból, ami éves szinten 30 millió forintba kerül. Forrás hiányában részben a cég halőrei és halászai végezték az idei tavaszi halelhullás utáni takarítást, ami azzal járt, hogy a halőrzésre nem jutott elég ember, miközben az orvhalászat, orvhorgászat mit sem veszített a „népszerűségéből”.

A halőrök és vízirendőrök évente 10-12 kilométer illegálisan lerakott hálót gyűjtenek be. A vezérigazgató szerint a megfelelő halőrzéshez a 12 fős halőri állomány egyébként is kevés, további 8 fővel kellene bővíteni a létszámot. A BHN a halászflottájával ökológiai szemléletű halászatot folytathat, amelynek alapvető célja az őshonos halaktól életteret elvonó idegenhonos halak – busa, angolna, ezüstkárász, amur, törpeharcsa – eltávolítása.

Meg kell menteni a busákat

A vezérigazgató hangsúlyozta, a cég legsürgetőbb feladata az egyre több bajt okozó, havaria helyzettel fenyegető busaállomány lehalászása. Azonban ez támogatás nélkül nem megy, mivel – a rossz értékesíthetőség miatt – minden kifogott kilogrammon 200 forint vesztesége keletkezik a társaságnak. A BHN jelenleg úgy tud spórolni, hogy visszafogja a busa halászatát, miközben a tóban elöregedő busaállomány miatt egyre nő a 20-40 kilogrammos, tavasztól őszig partra sodródó busatetemek száma.

Puskás Zoltán a balatoni halállomány szabályozásában fontosnak tekinti a keszegállomány frissítését, és az őshonos halállomány felfuttatását, ezért már idén megkezdték a kis-balatoni nyurgaponty és compó telepítését. Változtatni szeretne azon, hogy a Balaton partján nem lehet balatoni halat kapni, új halboltok, halsütödék nyitásával megszervezve a lakossági halellátást. Az ehhez szükséges árualap a Balaton vízgyűjtőjén található halastavakból, szelektív állományszabályozó halászatból, illetve a Kis-Balatonról származna. A cég Balatonon végzett halászatának szelektivitása 95 százalékosra tehető, vagyis néhány százalékban mindig akad a zsákmányban egyéb halfaj is. Ez a helyi igények kielégítésére elegendő, de a turisztikai szezon kiszolgálására nem – tette hozzá magyarázatul.

(MTI)