Stresszeli a bálnákat a zajos óceán

Időpontja: 2012-02-09

Stresszeli a bálnákat a zajos óceán 2012.február 9.

Kutatók szerint a kereskedelmi hajózás állandó zaja nemcsak módosítja a bálnák viselkedését, hanem fizikailag is hatással lehet az óriás emlősökre krónikus stressz kiváltásával.
Kutatók kimutatták, hogy a hajókból származó zajok komoly megpróbáltatást jelentenek a közelben lévő bálnáknak. A hajócsavarok ugyanazon frekvencia tartományban bocsátanak ki hangot, mint amelyen néhány bálnafaj kommunikál és a korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a bálnák a zajos helyszíneken megváltoztatják dalaikat. Egy kutatócsoport lemérte a bálnaürülékben lévő stresszhormonokat és kiderítette, hogy azok mennyisége a hajók számának növekedésével emelkedik.

A kanadai Fundy-öböl területén vizsgált faj, az északi simabálna veszélyeztetett. Korábban azt hitték, hogy a néhány száz évvel ezelőtti vadászat a hatalmas populációt éppen fenntartható szintre csökkentette. Ám egy frissebb kutatás azt sugallja, hogy a nagyobb populáció mérete sokkal korábban lecsökkent, egyelőre ismeretlen okok miatt. Dr Rosalind Rolland, amerikai kutató és a vizsgálat vezetője szerint a populáció a becslések szerint az egy évtizeddel ezelőtti 350 egyedről 490-re nőtt.

Az északi simabálna - Eubalaena glacialis – Észak-Amerika keleti partjai mentén vándorol, általában késő nyáron éri el a kanadai öblöt táplálékszerzés céljából. A kutatók 1980 óta tanulmányozzák az emlősöket az öbölben. Az új vizsgálatot egy, a cetek életétől látszólag igen távoli esemény tette lehetővé.

Az al-Kaida 2001. szeptember 11-i New York és Washington állam elleni támadásai miatt az öbölben lecsökkent a hajóforgalom. A szakemberek szerint csak egy ilyen mértékű kataszrófa idézhette elő a hajóforgalom hirtelen csökkenését, lehetővé téve a hangszennyezés változó szintjei hatásainak mérését. A bálnakutatók 6 decibeles csökkenést észleltek a víz alatti zajok intenzitásában, a változás különösen a 150 Hz alatti frekvenciákon volt szembeötlő.

A kutatócsapat éppen hetekkel a támadás előtt kezdte el vizsgálni az öböl bálnáit és azok borjait. A 2001 júliusában kezdődő, ötéves projekt keretében simabálnák ürülékét gyűjtötték és vizsgálták meg. Betanított kutyákat alkalmaztak a hajókon, melyek szimata vezette el a kutatókat a lebegő ürülékhez, amelyet aztán hálókkal húztak a fedélzetre. Az ürülékben lévő stresszhormon mennyisége mutatja, az állat milyen mértékben áll stresszhatás alatt. Amikor a kutatók észlelték a víz alatti hangok mennyiségének csökkenését, rájöttek, lehetőségük van annak vizsgálatára, a zajszennyezés okozta-e a simabálnák feszült állapotát.


(Fotó: MTI Zrt. / Bizományosi: Simó Endre )

A 2001-es lecsökkent hajóforgalom során begyűjtött ürülék a glükokortikoid hormon - stresszel kapcsolatban álló hormon - anyagcsere termékeinek jelentősen alacsonyabb szintjét mutatta, mint a következő nyarakon, amikor a hajóforgalom normál szintre tért vissza. Kiderítették, hogy a hormon koncentrációjának változásai tökéletesen egybeesnek a tengeri forgalom hirtelen lecsökkenésévek és fokozatos feléledésével. A vizsgálatban leírták, tudomásuk szerint nem állt fenn egyéb tényező, mely kihatással lett volna a populációra és megmagyarázta volna ezt a különbséget, a hajóforgalom csökkenése mellett.

A glükokortikoidok krízishelyzetben választódnak ki, úgymint ragadozó vagy versenytárs agresszivitása, éhezés, szomjazás. Rövid távon a hormon kiválasztódása segít az állatnak adaptálódni az energiatartalékok alkalmazásával. Hosszú távon viszont, a stresszes körülmények kiváltotta, állandóan emelkedett hormonszint már az állat kárára van, fejlődési hibákhoz, legyengült immunrendszerhez és csökkent szaporodási képességhez vezethet.

Rolland szerint ez az első alkalom, hogy bármilyen fiziológiai hatást dokumentáltak a bálnáknál. „Elvégre ötven tonnás állatokról van szó, melyeket egyáltalán nem könnyű tanulmányozni. A korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a bálnák módosítják kommunikációjukat a zajos környezetben, ám ez az első alkalom, hogy a stresszt fiziológiai szempontból kimutattuk.”


(MTI Fotó: Mihádák Zoltán )

Azt, hogy a stressz pontosan mennyire érinti az állatokat, még nem tisztázott. Azonban az óceáni zaj az utóbbi években jelentősen megemelkedett a globális hajóforgalom növekedésével. Az egyik analízis szerint a Csendes-óceán északkeleti része 10-12 dB-vel hangosabb, mint a hatvanas években volt.

Az utóbbi években jelentős számú simabála ütközött hajókkal vagy gabalyodott bele halászhálókba. A Fundy-öbölben a hajózási útvonalak 2003-as áthelyezése a táplálkozási területekről mintegy 80-90 százalékkal csökkentette a balesetek számát, míg hasonló intézkedésekre került sor máshol is a part mentén.

A kutatócsapat most szeretne egy másik vizsgálatot is elvégezni, mely a stresszhormonokat számos helyszín óceáni zajának összefüggésében vizsgálná. A vizsgálat felölelné az északi simabálnák és szoros rokonfajuk, a déli simabálnák közötti különbségek tanulmányozását. Ezen utóbbiak egyedszáma az ipari vadászat korszaka óta sokkal erősebben növekszik.

Az új vizsgálat a Királyi Társaság Proceedings B folyóiratában jelent meg.

forrás: http://www.hirado.hu/Hirek/2012/02/08/10/Stresszeli_a_balnakat_a_zajos_ocean.aspx