Szálkai Iszapoló-tó - Tizenöt évre hosszabbítottak, jöhetnek a fejlesztések

Időpontja: 2016-12-27

Szálkai Iszapoló-tó - Tizenöt évre hosszabbítottak, jöhetnek a fejlesztések

2016. december 27. - A szálkai Iszapoló-tó 7,5 hektáros területén a Hal-Szálka Horgász Egyesület folytatja már 33 éve horgászati tevékenységét, s teszi ezt még jó pár évig.

Jelentős esemény az egyesület életében, hogy a napokban aláírták a bérleti szerződést a tulajdonos szálkai önkormányzattal. A halászati jogot ugyan Szálka is gyakorolhatná, de azt bérbe is adhatja. A tó létesítése óta a Hal-Szálka Horgász Egyesület horgászhatott a vízen, soha nem volt komolyabb gond, jól együtt tudtak működni a horgászok, az önkormányzat és a vízügyi hatóság. A 2010-es szerződés 2015. december 31-én lejárt. A halászati jogot birtokló tulajdonos önkormányzat 2016-ra meghosszabbította a szerződést, s most hosszabb távra, 15 évre egyeztek meg.

Csernik József egyesületi elnök (a kép bal oldalán) és Pálfi János szálkai polgármester írta alá a szerződést Csernik József egyesületi elnök (a kép bal oldalán) és Pálfi János szálkai polgármester írta alá a szerződést

Csernik Józseftől megtudtuk, hogy amint 1979-ben befejeződött a tó létesítése, mindjárt megalakult egy egyesület is, s attól kezdve horgászik a vízen a Hal-Szálka Horgász Egyesület. Rendezi a partot, szabályozza a vízszintet, szervezi a horgászatot. Érdekesség, hogy eddig az érintett felek úgy tudták, 5,7 hektár a tó felülete, ehhez igazították a bérleti díjat is. Legutóbb viszont kiderült, hogy annak idején valaki elütötte a számot: nem 5,7, hanem 7,5 hektár a vízfelület.

Az egyesületnek általában úgy 120 tagja van. Nekik kell megteremteni az anyagi feltételeket. Régebben azért érkezett némi támogatás, például másként nem hasznosítható takarmány formájában, esetleg apróhalhoz jutottak, de most már mindent úgy kell megvásárolni. Évente egy tagnak ötvenezer forintjába kerül a horgászat, ezért negyven halat vihet el, súlykorlátozás nélkül, plusz alkalmanként három kiló egyéb halat.

A tagoknak ugyanakkor vannak egyéb kötelezettségeik, nem is kevés. Az egyesület például maga oldja meg az őrzést, mert például egy őrző-védő céget nem tudnának megfizetni. Éjszaka két, nappal egy őr vigyáz a halakra. Az úgynevezett jogi jegyesek, akiknek nincs plusz kötelezettségük, évenként százezer forintot fizetnek. A napi jegy 3.300 forint, ez utóbbi bevétel másfél telepítés árát fedezi. Erre általában ötven naponta kerül sor, akkor tizenhárom-tizenöt mázsa pontyot engednek a vízbe. Régebben próbálkoztak az évi egyszeri telepítéssel is, de nem vált be, mert nyár végén, ősszel már csak a botokat meg egymást nézhették a horgászok.

Ősszel feltöltik az egyéb halakat is: a törvényi tiltás miatt most már nem tesznek a tóba kárászt és amurt, viszont három-négy évente süllőt, csukát igen. Mondhatni, kurrens lett a keszeg is, az ára a pontyéval vetekszik. Harcsát nem telepítenek, ennek ellenére van belőlük, az idén is fogtak egy negyven kilósat, meg egy kisebbet. Úgy sejtik, ezek a 2010-es nagy felhőszakadás, kiöntés révén kerültek hozzájuk, valamelyik felettük lévő tóból. Akkor, amikor volt, aki a buszmegállónál a kinyitott ernyőjét merítette meg a vízben, nem eredmény nélkül.

Forrás: http://www.teol.hu/tolna