Szonármentes horgász szezon következik!

Időpontja: 2020-03-23

Szonármentes horgász szezon következik!

2020. március 23. - Idéntől egész évben tilos a halradarozás a közép-tiszai természetvédelmi területen. Eddig csak a november elejétől március közepéig tartó vermelési időszakra vonatkozott a rendelkezés. A hír hallatán beindult az adok-kapok, két táborra szakadt a pecások közössége. Egyesek diszkriminatívnak tartják az intézkedést, mások örülnek a szigorításnak.

Napokon keresztül ment az adok-kapok, valóságos népharag zúdult az ügyben illetékes hivatalra. Aztán összekaptak a bejegyzés hozzászólói is, két táborra szakadtak: ellenzőkre és támogatókra.

Elsősorban azon ment a vita, hogy mennyire etikus külső technikai eszközt igénybe venni a legjobb horgászhelyek felkutatására, de akadtak olyanok is, akik végleg betiltanák a halradarozást a folyó teljes szakaszán. Látva az elégedetlenséget, a területi horgászszövetségnek lépnie kellett.

Szolnok hangulatos részén, a Zagyva partján lévő Tabánban találjuk meg a 27 ezer tagot számláló Közép-Tisza-vidéki Horgász Egyesületek Szövetsé­gének irodáját. Itt vár bennünket a vezetőség.

Mielőtt belemerülnénk a részletekbe, előbb az alapvető ­problémáról, a nagy felzúdulást kiváltó halradarról kezdünk beszélgetni. Fialka György elnök őszintén bevallja, hogy ő is él ezzel a technikai lehetőséggel, amikor szükségesnek tartja a terepviszonyok feltérképezését.

Aki viszont szonár segítségével akarja elérni, hogy minél gazdagabb zsákmánnyal térjen haza, azt lelkes sporthorgászként elítéli. Azt a horgászt pedig, aki a radart tájékozódásra használja, szerinte hátrány érheti.

– A magam és a szövetség részéről kijelenthetem, hogy a halradar nem horgászati eszköz – szögezi le az elnök. – Amennyiben halfogáshoz tiltott a használata, a hajóban nem lehet horgászfelszerelés. Ami pedig a radar környezetkárosító hatását illeti, elfogadjuk a horgászati célú használatának részleges tiltását, hiszen kötelességünk megvédeni a természetes élőhelyeket.

Donkó Péter szövetségi titkár mutatja a 2020. ja­nuár 30-án kelt közleményüket. Ezt azért tartották szükségesnek kiadni, mert sokan úgy értesültek, hogy a szonár használatának teljes tiltását ők kérvényezték.

– Miután elnökségi ülésünkön megtárgyaltuk a 2020-ra vonatkozó halgazdálkodási tervünket, néhány módosítás kérésével a felettes hatóságunkhoz, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalhoz fordultunk – mondja a titkár.

– Haltelepítési volumenünk és a kiadható területi engedélyek növelését kértük, valamint a 2019-ben a területi engedélyen már szereplő szonár használatának időszakos tiltásának engedélyezését a természetvédelmi oltalom alatt álló vízterületeken.

Ez ellen egyébként a horgászok eddig sem ágáltak, hiszen a november 1-je és március 15-e közötti vermelő halállományok védelme nekik is érdekük.

Viszont a kormányhivatal határozata nem teljesen a kérésüket hagyta jóvá: a szonározás egész éves tiltását írta elő, amit a halgazdálkodásra jogosultak kötelesek maradéktalanul betartani, illetve halgazdálkodási terveiket ennek értelmében módosítani.

Mivel a közösségi médiában felforrósodott a hangulat az intézkedés miatt, a szövetség február közepén tájékoztatót szervezett, amelyen természetvédelmi és tudományos érvek is elhangzottak a tiltás helyességével kapcsolatosan.

– Már az elején lehetett érezni, hogy mennyire feszült a légkör – idézi fel a fórum hangulatát Gócza József alelnök. – A jelen lévő horgászok rajtunk akarták számonkérni a hatóság intézkedését, amit sokan diszkriminatívnak tartanak.

Volt, aki nőgyógyásztól(!) hozott orvosi szakvéleményt, hogy az ultrahang nem veszélyes a halállományra. Ezt a nemzeti park szakembere cáfolta. Többen provokatív kérdéseket tettek fel, de mi igyekeztünk mederben tartani a vitát.

Sokféle szempontot kell figyelembe venniük a szövetséghez tartozó hetven horgászegyesület tagjainak. Először is: az évi 100 darabos halfogási kvóta mindenkire vonatkozik. Csakhogy nem mindegy, hogy valaki a partról vagy a csónakból horgászik kedvetelésből, illetve halradarral felszerelt hajóval rövidebb idő alatt jut hozzá nagyobb fogáshoz.

S azoknak is igazuk van, akik a tiltás negatív hatását vetítik előre: ha a horgászat és horgászturizmus fejlesztése államilag felkarolt cél, akkor a szonár alkalmazásával újabb vizeket fedezhetnek fel maguknak a pecások, így nagyobb bevétel származik a napijegyekből, s a helyi turizmus is fellendülhet.

Ismerjük meg a Hortobágyi Nemzeti Park Közép-Tisza-Jászság Természetvédelmi Tájegységének vezetője, Monoki Ákos szakvéleményét is. Szajolon találkozunk vele.

Miközben sétálunk a folyópartra, megtudjuk tőle, hogy a védett tájegység Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati felében a Jászságot, a Közép-Tisza-vidék Kisköre és Csongrád közötti részét, a Tiszazugot és a Nagykunság nyugati részén fekvő települések külterületét fedi le.

– Egyre szélsőségesebb a vízjárás, a nyári „kisvizes” időszakban is meg kell védeni a vermelőhelyeket, ahol nagy tömegben gyűlnek össze a halak, köztük őshonos fajok – magyarázza a tájegységvezető.

– Régen az ilyen beállóhelyek ismerete apáról fiúra szállt, titokként kezelték, védték-óvták ezeket. Most szonárral azonnal láthatóvá válik a víz alatti világ. Ami csak a horgásznak jó, a halakra viszont veszélyes, hiszen a táplálékfelvételükre, a szaporodásukra, a növekedési rátájukra, a tanulási képességükre kedvezőtlen hatással lehet.

Tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy különböző vizekben bizonyos emberi tevékenységek olyan mérvű zajhatásokat generálnak, amelyek egyebek közt a halak teljes élettevékenységét megváltoz­tathatják.

Monoki Ákos azt is közli velünk, hogy pillanatnyilag a Tiszán még nincs ilyen mérvű terhelés, de ha emelkedik a horgászlétszám, akkor bizonyára többen fognak használni halradart is.

A szakértő szerint jobb az elővigyázatosság, ezért javasolta a rendeletalkotó hatóságnak a szonár horgászati célú használatának egész évre vonatkozó tiltását az érintett természetvédelmi területen.

Szeretnénk a riportban megszólaltatni horgászokat is. Mivel a közösségi oldalon többen beleálltak a vitába, hangot adtak véleményüknek, legyen az pró vagy kontra, azt gondoljuk, könnyen találunk beszélgetőpartnereket. Csakhogy senki sem vállalja a sajtónyilvánosságot.

Aztán végre kötélnek áll egy halradaros, sok mindent el is mesél, de végül meggondolja magát, és visszavonja a nyilatkozatát. „Jobb a békesség” – ezzel indokolja a döntését.

Viszont a Közép-Tisza-vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének elnöke „kéznél van”. Fialka György több szempontból is rekorder: Csépa községet négy cikluson át irányította polgármesterként, és hatvan éve szenvedélyes versenyhorgász.

Négyszer volt csapatbajnok, többször végzett egyéniben az első tízben, és nemzetközi szinten is dobogóra léphetett; a fia megszerezte a világbajnoki címet.

– Véleményem szerint a horgászat az egyik legnehezebb sportág – fejtegeti. – A futó vagy a távolugró látja a célt. A horgász azonban csak a vizet látja. Az emberen múlik, hogy mikor, hol, milyen eszközzel tud halat fogni.

Annyi minden más is számít: az évszak, a napszak, a hőmérséklet, a felhőjárás, és még folytathatnám. Ezért tartom a horgászatot kihívásnak. Eszembe sem jutna radarral megkeresni a halakat!

Bizonyára úgy könnyebb lenne, csak éppen elmaradna az élmény, amiért az egészet csinálom. Ugyanakkor elfogadom azt is, hogy ebben a gyorsuló világban állandó rohanásban vannak az emberek, és a lehető legrövidebb idő alatt biztosra akarnak menni a halfogással. Egy szonáros is lehet szenvedélyes horgász, de az ő mentalitása tőlem nagyon távol áll.

Donkó Péter titkárral és Planicska Ferenc halőrzési csoportvezetővel kimegyünk a szövetség szolnoki kikötőjébe. A 2600 hektárnyi tiszai vízterületet nyolc főállású és négy társadalmi megbízatású halőr pásztázza naponta. Szükség is van az ellenőrzésre, hiszen gyakoriak a bűncselekmények.

Tavaly decemberben Nagykörűnél lefüleltek egy férfit, aki 14 szürke harcsát fogott ki a téli vermelőhelyen, 500 ezer forintra bírságolták, és bíróságra került az ügye. A halőrök varsát, hálót is találtak már radarral. Az elmúlt évben 120 esetben tettek feljelentést a rendőrségen, aminek következtében több mint 3,5 millió forint bírság lett kiszabva.

– Nem mindenki örül a jelenlétünknek, főleg azok nem, akik a zavarosban halásznak – árulja el a csoportvezető. – Ha pedig valakit rajtakapunk valamilyen szabálytalanságon, az nem ismeri el a hibáját, hanem megpróbál másokban bűnbakot keresni.

Most a halradar tiltása miatt többször fogunk ellenőrizni, ami nyilvánvalóan újabb kihívások elé állít majd bennünket.

Addig azonban még sok víz lefolyik a Tiszán. A Közép-Tisza-vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége újabb levelet küldött a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalnak, s abban kérik tisztázni, hogy a szonározás megtiltása csak a horgászati célú használatra vonatkozik-e, illetve a tiltás pontos területi vagy folyamkilométer szerinti behatárolásának közlését is várják.

A válasz megérkezéséig a természetvédők azt javasolják, hogy a halradarosok keressenek maguknak olyan horgászhelyeket, amelyek kívül esnek a védett területeken – ott hátha nem éri utol őket a népharag.

Forrás: https://szabadfold.hu/orszag-vilag/szonarmentes-horgasz-szezon-kovetkezik-278570/

Fotó: Ujvári Sándor