Balaton (Déli-part) (víztérkód: 14-002-1-1)

Adatok




Ország: Magyarország
Koordináták: 46.906359° hosszúság
18.045874° szélesség
Megnyit térképen
Víz jellege:
Terület: 60000 ha
Talajzat, meder:
  • homokos
  • iszapos
  • köves
  • tuskós
  • vízinövényes
Mélység: 1 m → 12.5 m
átlag 3 m
Horgászat típusa:
  • finomszerelékes
  • bojlis
  • pergetős
  • legyezős
  • harcsás
  • csónakos
  • trolling
Szolgáltatások:
  • ​vízparti szállás
  • szállás a közelben
  • sátrazás megengedett
  • büfé
  • étterem
  • hotel
  • wc
  • ivóvíz
  • kikötő
  • áram forrás
  • sólyázó
  • csónakhasználat engedélyezve van
  • csak elektromos csónakmotor használat
  • zuhanyzó
  • horgászbolt
  • élőcsali vásárlási lehetőség
  • éjszakai horgászat engedélyezett
  • kocsi beálló
  • őrzött parkoló
  • bankkártyás fizetési lehetőség
​Víz hasznosító: állami horgászegyesület
Egyesület: megtekintés csak regisztrált tagjainknak
regisztrálj itt!
Kapcsolat: megtekintés csak regisztrált tagjainknak
regisztrálj itt!
Beszélt nyelvek:
  • angol
  • német
  • lengyel
  • szlovák
  • magyar
  • osztrák

Fogások

Gödry Zoltán 2019-06-01 01:30
Ponty 30.10 kg
Balaton (Déli-part)
Megtekintés
Bujáki Géza 2017-03-30 13:00
Ponty 15.50 kg
Balaton (Déli-part)
Megtekintés
Kovács Ákos 2017-01-19 11:35
Csuka 4.40 kg
Balaton (Déli-part)
Megtekintés
Savage Gear Hungary 2016-09-17 13:11
Csuka 9.00 kg
Balaton (Déli-part)
Megtekintés
Horváth Gy. Gábor 2016-02-27 09:52
Süllő 5.50 kg
Balaton (Déli-part)
Megtekintés
Peter Kiss 2009-07-30 22:15
Amur 26.43 kg
Balaton (Déli-part)
Megtekintés

Térkép

Megnyit térképen
Térkép mozgatás
Mozgat
Útvonaltervezés
Környék bemutatása mind kijelöl
Alaphelyzet

Árak

napi 3 napos éves 10 napos
felnőtt
teljes
2500 HUF 4500 HUF 26000 HUF 7000 HUF
kedvezményezett
70 év feletti
2500 HUF 4500 HUF 21000 HUF 7000 HUF
​ifjúsági
kedvezményezett 15-18 éves
1000 HUF 2000 HUF 10000 HUF 3000 HUF
gyerek
14 éves korig
1500 HUF

Jegy árában elvihető halak

  • nemes hal: 5 kg
  • egyéb hal: 10 kg

Jellemzés Fordít

Gépi fordítást végezte: Yandex.Translate

Gyermek jegyet válthat a 14 évnél fiatalabb személy. Amelyik évben betölti a 15. születésnapját, már köteles horgászvizsgát tenni és innentől nem jogosult a díjmentes gyermek állami jegy váltására. Ehhez igazodva gyermek éves jegy kiadását Társaságunk is csak a gyermek állami jegyhez engedélyezi. 
Egyébként a gyermek horgásznak 12. életévétől lehetősége van horgászvizsgát tenni. Ha a vizsgát letette, már válthat ifjúsági, vagy akár felnőtt jegyet is (tehát nem kell ezzel feltétlenül megvárnia a 14. életévet.)

Ifjúsági jegyet válthat az a személy, aki horgászvizsgát tett és 18 évnél fiatalabb. Amelyik évben betölti 18. születésnapját, még válthat ifjúsági jegyet.

65 életév feletti jegyet értelemszerűen a 65. életév betöltését követően válthat a horgász.

Turista jegyet kizárólag turista állami jeggyel rendelkező személy válthat. Ez fordítva is igaz, turista állami jeggyel kizárólag turista területi jegy váltható.

Az időszaki jegyek elnevezése mutatja az érvényesség hosszát. A 24 és 72 órás jegyek érvényessége értelemszerűen órában, a 10 napos jegyé pedig napban értendő. 

A balatoni területi horgászjegyek érvényessége:

1. Partközeli: A Balatonon a parttól a víz felé 1500 méter távolságig partról, vagy lajstromszámmal nem rendelkező vízi járműről jogosít horgászatra (behúzásra nem jogosít!).

2. Általános: A BALATON egész területén feljogosít a Hajózási Szabályzat szerinti kishajó vagy magasabb kategóriába tartozó (lajstromszámmal rendelkező) vízi járműről való horgászatra, valamint természetesen parti vagy csónakos horgászatra is (behúzásra nem jogosít!).

 

Megközelíthetőség: Többek között a 71. sz. Fő útról.
Az északi part közelében lévő települések népszerű üdülőhelyek, de kissé északabbra, a Balaton-felvidék településeit is sokan keresik fel, akik menekülnek a nagyvárosi nyüzsgésből, és kedvelik a falvak nyugalmát.Számtalan természeti értéket őriz ez a vidék. Ebben a kisrégióban találhatók a Balaton-felvidék kőtengerei, a Tapolca közelében lévő Szentgyörgy-hegy bazaltoszlopai. Különleges érték a gyurgyalagoknak...
Az északi part közelében lévő települések népszerű üdülőhelyek, de kissé északabbra, a Balaton-felvidék településeit is sokan keresik fel, akik menekülnek a nagyvárosi nyüzsgésből, és kedvelik a falvak nyugalmát.
Számtalan természeti értéket őriz ez a vidék. Ebben a kisrégióban találhatók a Balaton-felvidék kőtengerei, a Tapolca közelében lévő Szentgyörgy-hegy bazaltoszlopai. Különleges érték a gyurgyalagoknak otthont adó balatonkenesei löszfal, és a Tihanyi-félsziget is. De a balatoni pihenést jól kiegészítheti például egy koncert a tihanyi apátsági templomban, vagy egy séta a balatonfüredi Tagore sétányon. Az itteni múzeumok, emlékházak, műemlékek felkeresése szintén hasznos lehet.



Történeti áttekintés

A Balatonon már ősidők óta folytattak halászatot Kezdetben csak az élelemszerzés volt a cél. Szigonyos, horgos, "tapogatós" majd kishálós módszerekkel. Már a tihanyi alapítólevélben olvashatunk halászokról, akiket a templomalapító király az apátság ellátására rendelt.10 halászó háznépről tesz említést az okirat, továbbá olyan kifejezéseket használ, ami halfogással kapcsolatosak (Székvejsze, Potvejsze). A Balaton partmenti községekben lakó halászok un. "bokor"-ba társulva végezték munkájukat. Ezek a halászbokrok évszázadokon keresztül változatlanul folytatták munkájukat. A halászott vízterületeket un. vonyókra, későbbi kifejezéssel tanyákra osztották fel. Mai napig a halászat helyét tanyanévvel jelölik meg. Csak példaként álljon itt néhány vonyónév, többnyire mindegyik magáért beszél: fogasos tanya, küecs (kavicsos talaj), szárazláb (sekély víz), liliomos, csordakút, sastanya, Mihály kápolna, Nemesné-asszony-hátvágánya (kövér kenesei halászgazdánéról elnevezve), Pöcsös kisasszony (múlt századi nőszemély, aki állítólag férfi is volt), szaros tanya (bivalyfürdető). A kor multával a tanyák újabb nevekkel bővültek: Állami pince, KISZ tábor, Minisztertanács, stb.

A halászbokrok 1713-tól céhekbe tömörültek. Ha tudták is a kortársak, hogy az áradások kedvezően, az aszályok kedvezőtlenül befolyásolják a halászati lehetőségeket, az 1860-as években -egy újabb aszályos periódusban- már mind kevésbé lehetett reménykedni, hogy a halbő esztendők majd csak el fognak következni. Hiszen ekkorra már jelentős területeket lecsapoltak. A 19. század első évtizedeiben alakult Nádor Csatorna Társulat munkálatai hatására már 1820-21-től mintegy 1 m-rel csökkent a Balaton átlagos vízszintje. Az ivóhelyül, halbölcsőként működő berekterületek lefűződése elkezdődött. A céhes halászatot 1850 körül felváltotta a bérlőhalászat a Balatonon. Az 1858-as évben elkezdődik a Déli Vasút kiépítése, majd ezt követően ismét 1 méterrel csökkentik az átlagos vízszintet. Ezzel végérvényesen megszűnt az összes déli öböl kapcsolata a Balatonnal. Ezek lecsapolása párhuzamosan haladt a Kis-Balaton megszűnésével. Mindezek következtében a Balaton elveszítette halbölcsőit.

Már az 1870-es években megyei szabályrendeletekkel korlátozták a halászatot. A balatoni halászatra vonatkozólag Somogy, Veszprém és Zala megyék között már meg is történt ekkorra az egyeztetés. Az egységesítő törekvések ellenére: az általános tilalom időtartama kezdete és vége tekintetében elég jelentősek voltak az eltérések. A sokbérlős halászat nagyon sok problémát vetett fel a vízterületek határaival, valamint a nem átgondolt mértéktelen halfogással kapcsolatban. 1862-ben tiszai halászokat hoznak a Balatonra, akik az addigi 150-300 m-es kenderháló helyett pamutcérnából készített közel 600 m-es gyalomhálókkal dolgoztak. Az egy fából (kizárólag tölgyfából) készített bödönhajókat, Herman Ottó szerint azt az "ingó-bingó semmit" fenyődeszkából épített lentahajók váltják fel.

A halászeszközök és a megnövekedett halászlétszám túlzott mennyiségű hal kifogását tette lehetővé. 1883-1884-ben viszont már a legnagyobb halas vízen, a Balatonon osztozó birtokosok egy része is a szövetkezet átalakításában remélte megtalálni a "rablóhalászat" ellenszerét. Ezek megszüntetésére alakították meg 1884-ben a Balatoni Halászszövetkezetet Siófokon. 1888-ban megjelent Halászati Törvényt (1888. évi XIX. törvénycikk a Halászatról) követően 1890- ben Balatoni Halászati Társulattá alakul át, Keszthely székhellyel. A halászati törvény szigorúan szabályozta a balatoni halászati idényt, a halászati eszközöket (az alkalmazott hálók szembőségét) a fajok szerinti tilalmi időket és méreteket. Egy idézet a törvényből: „Büntető határozatok. 62. §. b) Kihágást követ el és 200 forintig terjedő pénzbüntetéssel büntethető, aki a halászat gyakorlására jogosítva nincs, ha a halászatot éjjel, tilalmi időben, kijelölt kíméleti helyen vagy tiltott eszközzel űzi, vagy pedig, ha a halászatot álcázva, vagy magát felismerhetetlenné téve űzi, vagy a tettenérőt veszélyesen fenyegeti, ellene fegyvert fog, vagy erőszakot használ, amennyiben a veszélyes fenyegetés, fegyverfogás vagy erőszak súlyosabb büntetés alá eső cselekményt nem képez.”

A parti tulajdonosokból álló Balatoni Halászati Társulat az 1899-ben megalakult Balatoni Halászati ZRt.-nek adta bérbe 25 évig a tó kizárólagos halászati hasznosítását. A profitérdekelt részvénytársasági vállalkozás csak akkor működhetett eredményesen, ha az egyszerű halászati tevékenység helyett tudatos halgazdálkodást valósít meg a tavon. Ennek megfelelően alakította ki telepeit Alsóőrsön, Siófokon, Balatonszemesen, Fonyódon, Keszthelyen és Tihanyban Az evezőkkel és esetenként vitorlával felszerelt dereglyék vontatására a Zala és Veszprém csavargőzösök 1906-ban munkába állnak.1928-ban diesel motoros hajók acélsodronyos csörlővel felszerelve korszerűvé, iparszerűvé tette a halászatot A 25 éves bérlemény lejárta előtt ismét meghosszabbították 25 évre a Balatoni Halászati ZRt. halászati jogát a Balatonra. Az 1000 m-es vonó-kerítőhálós halászatot napjainkban is alkalmazzák, csak korszerűbb hajókkal, eszközökkel. A megnövekedett halászzsákmány feldolgozása, tartósítása érdekében 1926-ban hallisztgyár épül Siófokon. A hallisztgyárat 1939-ben kibővítik halkonzerv gyártó sorral.

„A jégi halászat a balatoni népnek legkedvesebb, legjobban a testére és lelkére szabott foglalkozása." írja 1934-ben Lukács Károly. Halászok számára a téli időszakban, ha a Balaton befagyott, több héten keresztül 4-500, esetenként 800 embernek ad kenyeret, sőt ha kedvez a halászszerencse, még kalácsot is juttat a részes keresetből.

A jégi háló 400 m-es zsákos húzóháló. A halászatban 20 cm körüli jégvastagság esetén 18 halász vett részt. Ha a jég vastagabb volt, netán a Balatont hó takarta ez a létszám a duplája is lehetett. A hálót, jégvágó fejszét (40 cm hosszúságú) vezérrudat és a hajókötelet szánkókon vontatták a tanyafejre. Négy halász rögtön hozzá lát a "bedöntő" lékjegeléséhez. A lék alakja 3 méter hosszú, és 1,5 méter széles. Mire ez elkészül a halászmester balra jobbra rézsútosan, kilép 220-220 lépést a saroklékek kijelölésére. Ez a távolság a tanyafej hossza. A tanyafejre merőlegesen megkezdik a "sorlikak" kivágását 20 lépésenként. A "vezérrúddal" továbbítják a kötelet a sorlikak segítségével akár 3-4 km hosszan is. Általában 150-200 "likas" tanyát húznak, ami annyiszor 15-16 métert jelent. A tanya végén a ,,bedöntő” lékhez hasonlóan a kihúzó léket, vagy ajtóléket elkészítik. Mikor az utolsó sorlikat is elhagyjáták, kedvderítő izgalom kezd úrrá lenni a halászokon, az egész bandát megszállja a buzgóság, mert közeledik a „markolás” minden halászómunka legértékesebb része. A zsákmányt a zsák szakaszokra osztásával "vetetenként" (kb 30-40 kg hal) öntik ki a jégre. Előbb jönnek napfényre a silányabb halak (keszeg, garda). A zsák legalján találják -ha kedvez a halászszerencse- a nagy harcsákat és a tíz kilón felüli vén pontyokat. A hálót és a zsákmányt osztályozás után szánkóra rakják és elindulnak a halásztelep irányába. Igazán nagy zsákmányra (3-4000 kg felett) ritkán volt példa. Az esetenkénti szép zsákmány mellett a jégi halászat erőpróbája volt a kemény és büszke balatoni halásznak. Az sem volt másodrangú eredmény, hogy sok ember megélhetését segítette az év szűkös időszakában. A jégi halászat gyenge eredmények és a veszélyessége miatt, a Balatonon 1957-ben megszűnt. (Pápai András nyugdíjas siófoki telepvezető szóbeli közlése) A II. világháború idején a halászat intenzitása lecsökkent, időnként teljesen szünetelt. A háború befejezése után a Részvénytársaság ismét ujjászervezte a balatoni halászatot, majd 1947-ben megszűnt. 1949-ben állami vállalatként jött létre a Balatoni Halászati Vállalat. 1928 és 1957. között több átalakított hajót alkalmaztak, majd 1957-ben áll munkába 4 darab speciálisan balatoni körülményekre gyártott hajó. Ezek, a népszerű nevükön a "tevék" ma is üzemelnek. A nagyhálós halászati módszer mellett az 1950-es években a kisszerszámos (emelőháló, varsa, eresztőháló) bokrok is tevékenykednek elsősorban a Balaton nyugati medencéjében a Zala toroknál és a Zala folyón. Az 1960-as években a Balatoni Halászati Vállalathoz csatolják az Észak-somogyi Halgazdaságot, majd a Délsomogyi Halgazdaságot. A balatoni halászat mellett mintegy 2500 ha halastóval kiegészült üzem Balatoni Halgazdaság néven működik tovább. Az 1970-es években újabb 6 darab hajót vásárolnak. Az összesen 10 darab hajó 5 telepről (Siófok, Balatonszemes, Fonyód, Keszthely, Tihany) indult naponta munkába a kecsegtető halászzsákmány reményében. 1978-ban megépül Közép-Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb pisztráng telepe évi 250-300 tonna termelő kapacitással. A nyirádi bauxit bányákat 1993-ban bezárják, így a pisztrángnevelésre is kiváló minőségű karsztvíz kitermelését leállítják. Vízhiány miatt ebben az évben a pisztráng telep is befejezi működését. Hadd álljon itt egy idézet néhai Bukovics Imre irmapusztai kerületvezetőtől. Mikor a halászathoz kerültem, megkérdezte tőlem: "Hát fiam, tudod é mi kell a haltenyésztéshez?" Sok mindent kezdtem sorolni, de közbevágott. „Hát víz, a többi csak úgy jön magától.”

A halásztelepeken halfeldolgozás is folyt, de a korszerű, higiénikus feltételeket csak egy új halfeldolgozó építése biztosíthatta. 1980-ban állt üzembe Balatonlelle-Irmapusztán egy új halfeldolgozó üzem évi 2000 tonna kapacitással. A Balatonból már ekkor visszafogott angolna szinte korlátlan piaccal és nagyon jó profit termelő képességével a figyelem központjába került e halfaj. Megépül, és 1982-ben kezdi meg termelését a hévízi temperált vizű intenzív angolna telep évi 100 tonna kapacitással. Az üvegangolna ára a világpiacon az 1990-es évektől drasztikusan emelkedik, így gazdaságtalanná téve az angolnanevelést. Az angolna telep 1999-ben bezárásra kerül. A Balatoni Halgazdaság is privatizációra került (többségi állami tulajdonba) és csaknem 100 év után ismét 1993-tól Balatoni Halászati ZRt. néven legyen a Balaton halállományának gondos gazdája. 1997-ben 2 darab speciális csörlős, emelődarus hajó érkezik, hogy a Balatonon eddig nem alkalmazott, de a világtengereken elterjedt zsákos vontatott hálós (TRAWL) halászati módszerrel környezet kímélően, az ökológiai szempontokat figyelembe véve tevékenykedjen.

Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit ZRt. (BHNp Zrt.)

8600 Siófok, Horgony u.1
Postacím: 8601 Siófok, Pf. 18

E-mail címek:
titkarsag@balatonihal.hu
titkarsag@balatonihalgazdalkodas.hu

Keszthelyi telephely:
8360 Keszthely, Csik Ferenc sétány 5.

Tel: 06 (83) 511-303
Fax: 06 (83) 312-461
herijanos@bhrt.zapto.org

Siófoki központ telefonszámai:
- központ --- 06 (84) 519-630

- titkárság --- 06 (84) 519-640

- titkárság fax --- 06 (84) 519-641

- halbolt --- 06 (84) 519-645

- halbolt fax --- 06 (84) 519-644

 

Szabályjegyzék Fordít

Gépi fordítást végezte: Yandex.Translate

Balatoni Horgászrend

Érvényes a területi jegy hatálya alá eső összes vízterületen

 

A Balatonon és vízrendszerén a halgazdálkodásra jogosult a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit ZRt. (8600 Siófok, Horgony u. 1.) A balatoni horgászoknak a jogszabályokon túl a helyi viszonyokhoz igazodó, néhány kérdésben a hatályos jogszabályoknál szigorúbb, Balatoni Horgászrend előírásait is meg kell ismerniük és be kell tartaniuk. A szabályok ismeretének hiánya nem mentesít a következmények alól.

Szabályaink a horgászat igazi célját igyekeznek segíteni: a sportszerű halfogást, a kifogott hallal való kíméletes bánásmódot, a szabadidő kulturált eltöltését, az egészséges kikapcsolódást. Mindezeken kívül törekedtünk rá, hogy olyan szabályrendszert alkossunk, amely igyekszik megoldást találni a balatoni horgászok sűrűn felvetett problémáira, amely megpróbálja megvédeni a Balaton halállományát és amely a tisztességes, sportszerű horgászt a legkevésbé korlátozza. Hisszük, hogy az alábbi szabályok a Balaton halállományának hosszú távú érdekeit, és így a horgászok érdekeit szolgálják.

 1.      A horgász köteles a horgászat megkezdése előtt megismerni és a horgászat során betartani a 2013. évi CII. törvény, a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet, valamint a Balatoni Horgászrend rendelkezéseit.

2.      A 2013. évi CII. törvény és a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet megsértése esetén a területi jegy minden esetben visszavonásra kerül, de az a Balatoni Horgászrend rendelkezéseinek megsértése esetén is visszavonásra kerülhet!

3.      Kirívó vagy ismétlődő szabályszegés esetén a szabályszegő horgász a balatoni területi jegy váltásától hosszabb időtartamra eltiltható. Ebben az esetben az eltiltás lejárása után a horgász kizárólag a BHNp Zrt. központjában kaphat újra balatoni területi jegyet. A szabályszegésekről és az elkövetésük esetén kiróható szankciókról Társaságunk honlapján tájékozódhat.

4.      A területi jegy megváltásával tulajdonosa tudomásul veszi, hogy róla szabályszegés gyanúja esetén a halőrzési és halvédelmi feladatok ellátása közben a jogosult által fénykép, mozgókép és hangfelvétel készülhet. Az ellenőrzés során készült felvételeket a törvényi előírásoknak megfelelően kezeljük.

5.      Március 1. – március 31. közötti időben csalihalat, halszeletet, műcsalit a horgászhelyen és a horgászcsónakban tartani, azzal horgászni, továbbá balint, csukát, kősüllőt, sügért, süllőt megtartani TILOS!

6.      Április 1. – április 30. közötti időben csak partról szabad horgászni. Ebben az időszakban vízijárműről (vitorlás, csónak stb.), vízi sporteszközről (kajak, kenu, stb.) valamint fürdőeszközről horgászniTILOS!Kivételt képez ez alól az alábbi két partszakasz, ahol kizárólag a part menti nádas szélétől számított maximum 50 m-es sávban engedélyezett a horgászat békés halra 06:00 és 19:00 között (csalihalat, halszeletet, műcsalit a horgászcsónakban és a stégen tartani, azzal horgászni, továbbá balint, csukát, harcsát, kősüllőt, sügért, süllőt megtartani TILOS!). Az időpontok a kikötőből való indulást, valamint beérkezést jelölik! Ezen két partmenti sávon kívül a Balaton területén közlekedő vízijárműben horgászathoz használt eszközt tartani TILOS! A parti bejáróval nem rendelkező víziállásokat (stégeket) az alábbi két partszakaszon kívül csak gázolva szabad megközelíteni. A horgászható partszakaszok:

 

  •   A Balaton keleti medencéjének északi partján: Balatonkenesén a Peremartoni HE kikötőjének bejáratától (47°02’21,5”N; 18°04’15,9”E) Balatonfüreden az Aszófői-séd torkolatáig (46°55’55,4”N; 17°51’36,1”E);

 

  • a Balaton középső és nyugati medencéjének északi partján: Örvényesen a Bozsai HE kikötőjének bejáratától (46°54’39,6”N; 17°49’45,2”E) Keszthelyen a Kőolajipari Sporthorgász Egyesület kikötőjétől 150 m-re délre lévő határpontig (46°43’24,3”N; 17°14’48,2”E).

 

7.      Április 15. és június 15. között a Keleti-bozót-csatornán a Bambi-hídtól (46°44'09.0"N 17°33'54.1"E) és a Nyugati-övcsatornán a Kéthelyi-hídtól (46°39'58.8"N 17°24'49.0"E) délre eső (felső) szakaszokon (beleértve a Cigány-, a Sári- és a Határ-külvíz-csatornákat is) általános horgászati tilalom van érvényben. Az említett szakaszokon a halgazdálkodási vízterületen és annak partján halfogásra alkalmas eszközzel tartózkodni TILOS! Az említett hidak és a két vízfolyás balatoni torkolata közé eső szakaszokon a fenti időszakban szabad horgászni, de pontyot és harcsát megtartani TILOS!

8.      TILOS célzottan olyan halra horgászni, amely méreten aluli (méretkorlátozás alá eső, de azt el nem érő hal) vagy amelynek fogási tilalmi ideje a horgászat időpontjában érvényben van, még akkor is, ha a horgász visszaengedi a halat. Ha véletlenül ismétlődően ilyen hal akad horogra, akkor a horgász módszert és/vagy horgászhelyet köteles váltani.

 

9.      November 1. – március 31. közötti időben vízijárműről (vitorlás, csónak stb.) csak 06:00 és 22:00 között szabad horgászni, az éjszakai horgászat TILOS! A parti horgászatot e korlátozás nem érinti.

 

10.     A felnőtt jegyet váltott horgász 2 db horgászbottal és egyidejűleg 1 db legfeljebb 1m x 1m területű csalihal fogó hálóval horgászhat, melyekkel naponta legfeljebb 5 db darabszám-korlátozás alá tartozó halat foghat, ebből legfeljebb 3 db tartozhat egy fajhoz, de egy fajból sem foghat összesen 10 kg feletti mennyiséget. Ha egy hallal átlépi a 10 kg-os határt, azt megtarthatja, de arra a halfajra aznapra be kell fejeznie a horgászatot. A darabszám-korlátozással nem védett halakból naponta 10 kg-ot foghat.

 

11.      Az ifjúsági jegyet váltott horgász 1 db horgászbottal és egyidejűleg 1 db legfeljebb 1m x 1m területű csalihal fogó hálóval horgászhat, melyekkel naponta legfeljebb 3 db darabszám-korlátozás alá tartozó halat foghat, ebből legfeljebb 2 db tartozhat egy fajhoz, de egy fajból sem foghat összesen 10 kg feletti mennyiséget. Ha egy hallal átlépi a 10 kg-os határt, azt megtarthatja, de arra a halfajra aznapra be kell fejeznie a horgászatot. A darabszám-korlátozással nem védett halakból naponta 5 kg-ot foghat.

 

12.      A gyermek jegyet váltott horgász 1 db horgászbottal és egyidejűleg 1 db legfeljebb 1m x 1m területű csalihal fogó hálóval tetszőleges módszerrel (fenekezés, úszózás, pergetés stb.) horgászhat, melyekkel a darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta 1 db-ot, a darabszám-korlátozással nem védett halakból naponta 3 kg-ot foghat.

 

13.      A felnőtt horgász az éves területi jeggyel az év során összesen 100 db, az ifjúsági horgász 50 db, a gyermek horgász pedig 20 db darabszám-korlátozással védett halat tarthat meg. A kvóta elérésekor további jegy váltására nincs lehetőség!  

 

14.      A Kis-Balatonra és a Nyugati-övcsatornára szóló éves területi jegyekkel az év során összesen 30 db darabszám-korlátozással védett halat szabad megtartani. A kvóta elérésekor további jegy váltására nincs lehetőség!

15.      24 órás területi jeggyel összesen a törvény által egy napra meghatározott darabszám fogható!

 

16.      72 órás területi jeggyel összesen a törvény által három napra meghatározott darabszám fogható, a törvény által meghatározott napi korlátozás szerint.

 

17.      A Hajózási Szabályzat szerinti kishajó vagy magasabb kategóriába tartozó (lajstromszámmal rendelkező) vízijárműről horgászni kizárólag általános területi jegy birtokában szabad! Az éves partközeli jeggyel rendelkező horgásznak lehetősége van kiegészítő általános napi területi jegyet váltania.

 

18.      A 133/2013. (XII. 29.) VM rendeletben foglalt méretkorlátozásoktól eltérően az alábbi fajok esetében az itt meghatározott méretkorlátozás érvényes: ponty: 35 cm, süllő: 35 cm, balin: 45 cm, csuka: 45 cm. A harcsa a tilalmi idejében mérettől függetlenül védettséget élvez!

 

19.      A 133/2013. (XII. 29.) VM rendeletben foglalt darabszám-korlátozástól eltérően balinból naponta 1 db tartható meg.

 

20.      Az orrcsúcstól a faroktőig mért 70 cm-nél nagyobb pontyot megtartani TILOS!Az ilyen pontyot a horgász köteles (az esetleges gyors fotózást követően) haladéktalanul és kíméletesen visszaengedni.

 

21.     Az orrcsúcstól a faroktőig mért 70 cm-nél nagyobb süllőből naponta 1 db tartható meg. A horogra akadó további 70 cm-nél nagyobb süllőt a horgász köteles (az esetleges gyors fotózást követően) haladéktalanul és kíméletesen visszaengedni.

 

22.     Az orrcsúcstól a faroktőig mért 75 cm-nél nagyobb csukából naponta 1 db tartható meg. A horogra akadó további 75 cm-nél nagyobb csukát a horgász köteles (az esetleges gyors fotózást követően) haladéktalanul és kíméletesen visszaengedni.

 

23.      A sügér legkisebb kifogható mérete 15 cm, melyből naponta összesen 2 kg tartható meg. (A sügér az éves 100 db-os kvótába nem, de a naponta fogható 10 kg egyéb halba beleszámít.)

 

24.      A Balatonon és vízrendszerén fogott menyhalat megtartani TILOS!

 

25.      A fogási naplóban kódszámokkal megjelölt halfajok fajonkénti rögzítése a megfelelő kódszám megadásával (1-10) kötelező.

 

26.      Élő vagy holt csalihallal, halszelettel való horgászat esetén kizárólag egy ágú horog használata engedélyezett! Ilyen horgászmódszernél a háromágú és kétágú horog használata a méreten aluli halak védelme érdekében TILOS!

 

27.      A Kis-Balatonon naponta 1 db darabszám-korlátozás alá tartozó ragadozó hal (1 db balin, vagy 1 db csuka, vagy 1 db harcsa, vagy 1 db süllő, vagy 1 db kősüllő) fogható.

 

28.      A Zalavári Zala-hídtól számított 50 méteren belül kizárólag egy ágú horoggal szabad horgászni, továbbá a pergető horgászmódszer alkalmazása december 1. – április 30. között TILOS!

 

29.      Sleppelni csak egy, kézben tartott bottal szabad.

 

30.      A szabályosan kifogott és elvinni kívánt, méretkorlátozással védett halat a horgász még a vízparton köteles gyorsan és kíméletesen megölni, az ilyen élő hal szállítása TILOS!

 

31.      A kifogott és szákba, pányvára, bilincsre helyezett halat kicserélni TILOS! A visszaengedni kívánt halat a fogást követően a legrövidebb időn belül el kell engedni.

 

32.      A horgászzsákmány eladása, gazdasági jellegű cseréje SZIGORÚAN TILOS!

 

33.      A horgászzsákmányt a horgász a vízparton nem ajándékozhatja el, és a megtartani kívánt halat kizárólag a saját haltartó eszközé(be)n (szák, bilincs, pányva) tárolhatja, továbbá a horgászat befejezéséig más személlyel nem szállíttathatja el a horgászhelyről.

 

34.      Több napig tartó horgászat esetén a horgász egy időben legfeljebb a Hhvtv. által 2 naptári nap alatt megtartható halmennyiséget tarthat magánál (pl.: maximum 6 db süllő) a horgászhelyen vagy a horgászathoz használt vízi járműben, amennyiben azokat a napi fogható mennyiségek betartásával fogta és könyvelte el a fogási naplójában. A zsákmányt kizárólag addig tarthatja a horgászhelyen, vagy a vízi járműben, ameddig ő maga is a helyszínen tartózkodik.

 

35.      Fémből készült haltartó eszköz (drótszák, fémketrec) használata TILOS!

 

36.      A behúzós, behordós horgászmódszer kizárólag behúzós (éves, 7 napos, 72 órás) területi jegy birtokában gyakorolható, a módszer külön fejezetben taglalt szabályozása mellett, amely az említett jegyek mellékleteként és honlapunkon (www.balatonihal.hu/behuzoshorgaszat) olvasható. E szabályozások megsértése a horgászrend megsértésének minősül! Behúzásnak, behordásnak minősül az a horgászmódszer, amelynek során a horgász a szereléket eszköz használatával (pl. csónak, etetőhajó, egyéb megengedett jármű), vagy dobás mellőzésével a vízben begyalogolva, beúszva juttatja el a horgászhelyre. Szintén behúzásnak minősül a vízben történő begyalogolással, majd dobással bejuttatott végszerelékkel való horgászat mindaddig, míg a Balaton átlag vízállása 80 cm felett van (www.hydroinfo.hu).

 

37.      A bevetett horgászbotokat őrizetlenül hagyni, illetve felügyeletüket másra bízni TILOS! Őrzött, felügyelt felszerelésnek minősülnek a következő esetek: 

     a) a horgász a felszerelésének 50 méteres körzetében tartózkodik és a kapásjelző által közvetített jelzésre haladéktalanul  reagálva megkezdheti a hal fárasztását;
     b) a horgász a vízen tartózkodik, amelynek célja a hal fárasztása, visszaengedése, a horgászhely etetése, vagy (arra feljogosító jegy esetében) a szerelék behúzása.

 

38.      TILOS az etetőhajó alkalmazása, kivéve a behúzásra feljogosító horgászjegyet váltott horgász esetében, amennyiben érvényes bejelentkezéssel rendelkezik.

 

39.      A Balaton teljes medre vízi út – hajózásra alkalmas vízterület. Ezt szem előtt tartva a horgász kártérítési igénnyel nem élhet a vízijármű vezetőjének irányába, amennyiben a felszerelésében, a vízijármű közlekedéséből eredeztethetően bárminemű kára keletkezik. A horgásznak - különös tekintettel a behúzós horgásznak – az elérhető technikai megoldások (például különböző zsinórsüllyesztők) alkalmazásával a felszerelésében keletkező kár lehetősége minimalizálható.

 

40.      A haltelepítések napján a haltelepítés helyétől számított 200 méteres távolságon belül horgászni TILOS!

 

41.      Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a parti horgászhely kivilágítása, valamint a horgászathoz használt vízijármű és horgászstégek minden irányból látható fénnyel történő kivilágítása kötelező.

 

42.      A sárga bójákkal kijelölt kíméleti területeken belül közlekedni, horgászni tilos! A kijelölt területek listája a www.balatonihal.hu oldalon olvasható.

 

43.      A helyi kikötőrendek betartása kötelező! Azok megszegése esetén a területi jegy bevonható!

 

44.      TILOS a vízi és vízparti növényzet csonkítása, kiirtása, a partvédelmet szolgáló építmények megbontása, károsítása.

 

45.      A horgászzsákmányt a horgászat befejezéséig a horgászhelyen, vízijárművön feldolgozni TILOS!

 

46.      Szennyezett, szemetes horgászhelyen a horgászatot megkezdeni, vagy folytatni tilos! A horgászat befejezése után a horgászhelyet tisztán kell elhagyni.

 

47.      Foglalt hely létesítése tilos, kivételt képeznek az engedéllyel rendelkező víziállások és a magántulajdonú vízparti ingatlanok.

 

 

A horgászrend 2019. február 1-jén lépett hatályba.

A horgászrend újításainak indokairól ebben a cikkben részletesen olvashat!

 

A Balaton és az alább felsorolt környező vizeinek víztérkódja egységesen: 14-002-2-1

Ez alól csak a Kis-Balaton kivétel, ahol a víztérkód: 20-019-2-1

 
 
 
 
 
 
 

Ezen kívül mindkét területi jegy érvényes:

A Nyugati-övcsatornán (17.) a balatoni torkolattól a Határkülvíz-csatorna (Csömendi-árok) betorkollásáig, valamint a Sári (18.)és Cigány-belvíz-csatornán (19.) a somogyszentpáli bekötőúttól a Nyugati-Övcsatornáig.

 

A KIS-BALATON I. számú tárózón (víztérkód: 20-019-2-1) a Zalavár és Zalaszabar közötti út mindkét oldalán (20.), a régi Zala-meder keleti partján a Bárándi-patak befolyásától a zalavári híd alatt 50 m-re lévő sorompóig, valamint, a Babos-szigeten (21.)és a Kányavári-szigeten (22).

 

A HORGÁSZHATÓ VÍZTERÜLETEKET MEGTALÁLJA AZ adatbazis.balatonihal.hu/ OLDALON IS!

 
 
 
3. A behúzós éves, heti és 72 órás területi jegy feljogosít a Balatonon partról vagy vízben álló stégről történő behúzós horgászatra a külön mellékletben leírt szabályzat betartásával. Mindhárom jegytípus esetében igaz, hogy velük nem szabad halat megtartani.
 
4. A kiegészítő általános 24 órás és 72 órás jegyek feljogosítanak a BALATON egész területén a Hajózási Szabályzat szerinti kishajó vagy magasabb kategóriába tartozó (lajstromszámmal rendelkező) vízi járműről való horgászatra, de kizárólag partközeli éves jeggyel rendelkező horgász számára váltható. (Behúzásra nem jogosít!).
 
 
 

5. A Kis-Balatonra szóló éves területi jegy érvényes:


A KIS-BALATON I. számú tárózón (víztérkód: 20-019-2-1) a Zalavár és Zalaszabar közötti út mindkét oldalán (20.), a régi Zala-meder keleti partján a Bárándi-patak befolyásától a zalavári híd alatt 50 m-re lévő sorompóig, valamint, a Babos-szigeten (21.)és a Kányavári-szigeten (22).

Ez a jegytípus az év során 30 db darabszám-korlátozással védett hal megtartására jogosít!

 

6. A Nyugati-övcsatornára szóló éves területi jegy érvényes: 

A Nyugati-övcsatornán a Rákóczi Ferenc utca hídja és a Határkülvíz-csatorna (Csömendi-árok) betorkollása között, valamint a Sári (18.) és Cigány-belvíz-csatornán (19.) a somogyszentpáli bekötőúttól a Nyugati-Övcsatornáig. 

Határkülvíz-csatornán (Csömendi-árok) a Nyugati-övcsatornába való betorkollástól a Nikla és Csömend közötti út hídjáig.

Ez a jegytípus az év során 30 db darabszám-korlátozással védett hal megtartására jogosít!

 

A HORGÁSZHATÓ VÍZTERÜLETEKET MEGTALÁLJA AZ adatbazis.balatonihal.hu/ OLDALON IS!

 
 
 

Fontos!

  • Tilos horgászni a Balatonon az Örvényesi strand keleti végétől Tihany felé a Tihanyi Yacht Club partszakaszának nyugati határáig, partról vagy kiépített állásról, kivéve a MOHOSZ kiépített kőmólóját.
  • A Kis-Balatonon csónakból történő horgászat és a lékhorgászat, valamint a halak és madarak etetése tilos, továbbá Tilos horgászni a Kányavári-sziget hídjáról is.
  • A horgászhelyek megközelítése során a Balatonon és a Kis-Balatonon a nádasok nem sérülhetnek!
  • A területi engedély a Kis-Balaton horgászható területeire egyben belépőül is szolgál.
 
 
 
A területi jegyeken szereplő egyéb rendelkezések:

 

A területi jegy megvásárlásával Ön polgárjogi szerződést kötött a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-vel, egyúttal hozzájárul, hogy az adatait a hatályos jogszabályoknak megfelelően kezeljük. A területi jegy kizárólag csak horgászatra jogosít! 

 

 
 
 

Figyelem!

A Balaton vízgyűjtőjén haljelöléses vizsgálatok folynak.

Amennyiben jelölt halat fog, – akár méret alattit is – kérjük, küldje meg címünkre a hal súly és testhossz méretét, a fogás helyét és idejét, valamint a jelet.

Az adatküldők jutalomban részesülnek.

forrás:http://balatonihal.hu/Horgaszat/Balatoni-teruleti-jegyek/Arak-ervenyesseg

Halak

Amur Ctenopharyngodon idella (Valenclennes, 1844)
Angolna Anguilla anguilla (Linnaeus, 1758)
Balin Aspius aspius ( Linnaeus, 1758)
Bodorka Rutilus rutilus (Linnaeus, 1758)
Busa (fehér) Hypophthalmichtys molitrix (Valenciennes, 1844)
Busa (pettyes) Hypophthalmichthys nobilis (Richardson,1845)
Compó Tinca tinca (Linnaeus, 1758)
Csuka Esox lucius (Linnaeus, 1758)
Dévérkeszeg Abramis brama (Linnaeus, 1758)
Fekete amur Mylopharyngodon piceus (Richardson, 1846)
Garda Pelecus cultratus (Linnaeus, 1758)
Harcsa (szürke v. leső harcsa) Silurus glanis (Linnaeus, 1758)
Kárász (arany, széles) Carassius carassius (Linnaeus, 1758)
Kárász (ezüst) Carassius gibelio (Bloch, 1782)
Karikakeszeg Blicca bjoerkna (Linnaeus, 1758)
Kínai razbóra Pseudorasbora parva (Temminck & Schlegel, 1846)
Kősüllő Sander volgensis (Gmelin, 1789)
Küsz (szélhajtó) Alburnus alburnus (Linnaeus, 1758)
Lapos keszeg Ballerus ballerus ( Linnaeus, 1758)
Naphal Lepomis gibbosus (Linnaeus, 1758)
Ponty Cyprinus carpio (Linnaeus, 1758)
Réti csík Misgurnus fossilis (Linnaeus, 1758)
Sügér Perca fluviatilis (Linnaeus, 1758)
Süllő Sander lucioperca (Linnaeus, 1758)
Széles durbincs Gymnocephalus baloni (Holčík et Hensel, 1974)
Szivárványos ökle Rhodeus sericeus amarus (Block, 1782)
Törpeharcsa Ameiurus nebulosus (Lesueur, 1819)
Vágódurbincs Gymnocephalus cernua (Linnaeus, 1758)
Vörösszárnyú keszeg Scardinius erythrophtalmus (Linnaeus, 1758)

Utolsó módosítás: 2019-02-23 16:19:58

Vélemények / Fórum