Balaton (Déli-part)

Adatok




Ország: Magyarország
Koordináták: 46.916034° hosszúság
18.029137° szélesség
Víz jellege:
Terület: 60000 ha
Talajzat, meder:
Mélység: ?
Horgászat típusa: ?
Szolgáltatások:
​Víz hasznosító:
Egyesület: megtekintés csak regisztrált tagjainknak
regisztrálj itt!
Kapcsolat: megtekintés csak regisztrált tagjainknak
regisztrálj itt!
Beszélt nyelvek:

Fogások

Bujáki Géza 2017-03-30 13:00
Ponty 15.50 kg
Balaton (Déli-part)
Megtekintés
Kovács Ákos 2017-01-19 11:35
Csuka 4.40 kg
Balaton (Déli-part)
Megtekintés
Savage Gear Hungary 2016-09-17 13:11
Csuka 9.00 kg
Balaton (Déli-part)
Megtekintés
Horváth Gy. Gábor 2016-02-27 09:52
Süllő 5.50 kg
Balaton (Déli-part)
Megtekintés
Peter Kiss 2009-07-30 22:15
Amur 26.43 kg
Balaton (Déli-part)
Megtekintés

Térkép

Térkép mozgatás
Mozgat
Útvonaltervezés
Környék bemutatása mind kijelöl
Alaphelyzet

Árak

?

Jellemzés Fordít

Gépi fordítást végezte: Yandex.Translate

Megközelíthetőség: Többek között a 71. sz. Fő útról.
Az északi part közelében lévő települések népszerű üdülőhelyek, de kissé északabbra, a Balaton-felvidék településeit is sokan keresik fel, akik menekülnek a nagyvárosi nyüzsgésből, és kedvelik a falvak nyugalmát.Számtalan természeti értéket őriz ez a vidék. Ebben a kisrégióban találhatók a Balaton-felvidék kőtengerei, a Tapolca közelében lévő Szentgyörgy-hegy bazaltoszlopai. Különleges érték a gyurgyalagoknak...
Az északi part közelében lévő települések népszerű üdülőhelyek, de kissé északabbra, a Balaton-felvidék településeit is sokan keresik fel, akik menekülnek a nagyvárosi nyüzsgésből, és kedvelik a falvak nyugalmát.
Számtalan természeti értéket őriz ez a vidék. Ebben a kisrégióban találhatók a Balaton-felvidék kőtengerei, a Tapolca közelében lévő Szentgyörgy-hegy bazaltoszlopai. Különleges érték a gyurgyalagoknak otthont adó balatonkenesei löszfal, és a Tihanyi-félsziget is. De a balatoni pihenést jól kiegészítheti például egy koncert a tihanyi apátsági templomban, vagy egy séta a balatonfüredi Tagore sétányon. Az itteni múzeumok, emlékházak, műemlékek felkeresése szintén hasznos lehet.

Történeti áttekintés

A Balatonon már ősidők óta folytattak halászatot Kezdetben csak az élelemszerzés volt a cél. Szigonyos, horgos, "tapogatós" majd kishálós módszerekkel. Már a tihanyi alapítólevélben olvashatunk halászokról, akiket a templomalapító király az apátság ellátására rendelt.10 halászó háznépről tesz említést az okirat, továbbá olyan kifejezéseket használ, ami halfogással kapcsolatosak (Székvejsze, Potvejsze). A Balaton partmenti községekben lakó halászok un. "bokor"-ba társulva végezték munkájukat. Ezek a halászbokrok évszázadokon keresztül változatlanul folytatták munkájukat. A halászott vízterületeket un. vonyókra, későbbi kifejezéssel tanyákra osztották fel. Mai napig a halászat helyét tanyanévvel jelölik meg. Csak példaként álljon itt néhány vonyónév, többnyire mindegyik magáért beszél: fogasos tanya, küecs (kavicsos talaj), szárazláb (sekély víz), liliomos, csordakút, sastanya, Mihály kápolna, Nemesné-asszony-hátvágánya (kövér kenesei halászgazdánéról elnevezve), Pöcsös kisasszony (múlt századi nőszemély, aki állítólag férfi is volt), szaros tanya (bivalyfürdető). A kor multával a tanyák újabb nevekkel bővültek: Állami pince, KISZ tábor, Minisztertanács, stb.

A halászbokrok 1713-tól céhekbe tömörültek. Ha tudták is a kortársak, hogy az áradások kedvezően, az aszályok kedvezőtlenül befolyásolják a halászati lehetőségeket, az 1860-as években -egy újabb aszályos periódusban- már mind kevésbé lehetett reménykedni, hogy a halbő esztendők majd csak el fognak következni. Hiszen ekkorra már jelentős területeket lecsapoltak. A 19. század első évtizedeiben alakult Nádor Csatorna Társulat munkálatai hatására már 1820-21-től mintegy 1 m-rel csökkent a Balaton átlagos vízszintje. Az ivóhelyül, halbölcsőként működő berekterületek lefűződése elkezdődött. A céhes halászatot 1850 körül felváltotta a bérlőhalászat a Balatonon. Az 1858-as évben elkezdődik a Déli Vasút kiépítése, majd ezt követően ismét 1 méterrel csökkentik az átlagos vízszintet. Ezzel végérvényesen megszűnt az összes déli öböl kapcsolata a Balatonnal. Ezek lecsapolása párhuzamosan haladt a Kis-Balaton megszűnésével. Mindezek következtében a Balaton elveszítette halbölcsőit.

Már az 1870-es években megyei szabályrendeletekkel korlátozták a halászatot. A balatoni halászatra vonatkozólag Somogy, Veszprém és Zala megyék között már meg is történt ekkorra az egyeztetés. Az egységesítő törekvések ellenére: az általános tilalom időtartama kezdete és vége tekintetében elég jelentősek voltak az eltérések. A sokbérlős halászat nagyon sok problémát vetett fel a vízterületek határaival, valamint a nem átgondolt mértéktelen halfogással kapcsolatban. 1862-ben tiszai halászokat hoznak a Balatonra, akik az addigi 150-300 m-es kenderháló helyett pamutcérnából készített közel 600 m-es gyalomhálókkal dolgoztak. Az egy fából (kizárólag tölgyfából) készített bödönhajókat, Herman Ottó szerint azt az "ingó-bingó semmit" fenyődeszkából épített lentahajók váltják fel.

A halászeszközök és a megnövekedett halászlétszám túlzott mennyiségű hal kifogását tette lehetővé. 1883-1884-ben viszont már a legnagyobb halas vízen, a Balatonon osztozó birtokosok egy része is a szövetkezet átalakításában remélte megtalálni a "rablóhalászat" ellenszerét. Ezek megszüntetésére alakították meg 1884-ben a Balatoni Halászszövetkezetet Siófokon. 1888-ban megjelent Halászati Törvényt (1888. évi XIX. törvénycikk a Halászatról) követően 1890- ben Balatoni Halászati Társulattá alakul át, Keszthely székhellyel. A halászati törvény szigorúan szabályozta a balatoni halászati idényt, a halászati eszközöket (az alkalmazott hálók szembőségét) a fajok szerinti tilalmi időket és méreteket. Egy idézet a törvényből: „Büntető határozatok. 62. §. b) Kihágást követ el és 200 forintig terjedő pénzbüntetéssel büntethető, aki a halászat gyakorlására jogosítva nincs, ha a halászatot éjjel, tilalmi időben, kijelölt kíméleti helyen vagy tiltott eszközzel űzi, vagy pedig, ha a halászatot álcázva, vagy magát felismerhetetlenné téve űzi, vagy a tettenérőt veszélyesen fenyegeti, ellene fegyvert fog, vagy erőszakot használ, amennyiben a veszélyes fenyegetés, fegyverfogás vagy erőszak súlyosabb büntetés alá eső cselekményt nem képez.”

A parti tulajdonosokból álló Balatoni Halászati Társulat az 1899-ben megalakult Balatoni Halászati ZRt.-nek adta bérbe 25 évig a tó kizárólagos halászati hasznosítását. A profitérdekelt részvénytársasági vállalkozás csak akkor működhetett eredményesen, ha az egyszerű halászati tevékenység helyett tudatos halgazdálkodást valósít meg a tavon. Ennek megfelelően alakította ki telepeit Alsóőrsön, Siófokon, Balatonszemesen, Fonyódon, Keszthelyen és Tihanyban Az evezőkkel és esetenként vitorlával felszerelt dereglyék vontatására a Zala és Veszprém csavargőzösök 1906-ban munkába állnak.1928-ban diesel motoros hajók acélsodronyos csörlővel felszerelve korszerűvé, iparszerűvé tette a halászatot A 25 éves bérlemény lejárta előtt ismét meghosszabbították 25 évre a Balatoni Halászati ZRt. halászati jogát a Balatonra. Az 1000 m-es vonó-kerítőhálós halászatot napjainkban is alkalmazzák, csak korszerűbb hajókkal, eszközökkel. A megnövekedett halászzsákmány feldolgozása, tartósítása érdekében 1926-ban hallisztgyár épül Siófokon. A hallisztgyárat 1939-ben kibővítik halkonzerv gyártó sorral.

„A jégi halászat a balatoni népnek legkedvesebb, legjobban a testére és lelkére szabott foglalkozása." írja 1934-ben Lukács Károly. Halászok számára a téli időszakban, ha a Balaton befagyott, több héten keresztül 4-500, esetenként 800 embernek ad kenyeret, sőt ha kedvez a halászszerencse, még kalácsot is juttat a részes keresetből.

A jégi háló 400 m-es zsákos húzóháló. A halászatban 20 cm körüli jégvastagság esetén 18 halász vett részt. Ha a jég vastagabb volt, netán a Balatont hó takarta ez a létszám a duplája is lehetett. A hálót, jégvágó fejszét (40 cm hosszúságú) vezérrudat és a hajókötelet szánkókon vontatták a tanyafejre. Négy halász rögtön hozzá lát a "bedöntő" lékjegeléséhez. A lék alakja 3 méter hosszú, és 1,5 méter széles. Mire ez elkészül a halászmester balra jobbra rézsútosan, kilép 220-220 lépést a saroklékek kijelölésére. Ez a távolság a tanyafej hossza. A tanyafejre merőlegesen megkezdik a "sorlikak" kivágását 20 lépésenként. A "vezérrúddal" továbbítják a kötelet a sorlikak segítségével akár 3-4 km hosszan is. Általában 150-200 "likas" tanyát húznak, ami annyiszor 15-16 métert jelent. A tanya végén a ,,bedöntő” lékhez hasonlóan a kihúzó léket, vagy ajtóléket elkészítik. Mikor az utolsó sorlikat is elhagyjáták, kedvderítő izgalom kezd úrrá lenni a halászokon, az egész bandát megszállja a buzgóság, mert közeledik a „markolás” minden halászómunka legértékesebb része. A zsákmányt a zsák szakaszokra osztásával "vetetenként" (kb 30-40 kg hal) öntik ki a jégre. Előbb jönnek napfényre a silányabb halak (keszeg, garda). A zsák legalján találják -ha kedvez a halászszerencse- a nagy harcsákat és a tíz kilón felüli vén pontyokat. A hálót és a zsákmányt osztályozás után szánkóra rakják és elindulnak a halásztelep irányába. Igazán nagy zsákmányra (3-4000 kg felett) ritkán volt példa. Az esetenkénti szép zsákmány mellett a jégi halászat erőpróbája volt a kemény és büszke balatoni halásznak. Az sem volt másodrangú eredmény, hogy sok ember megélhetését segítette az év szűkös időszakában. A jégi halászat gyenge eredmények és a veszélyessége miatt, a Balatonon 1957-ben megszűnt. (Pápai András nyugdíjas siófoki telepvezető szóbeli közlése) A II. világháború idején a halászat intenzitása lecsökkent, időnként teljesen szünetelt. A háború befejezése után a Részvénytársaság ismét ujjászervezte a balatoni halászatot, majd 1947-ben megszűnt. 1949-ben állami vállalatként jött létre a Balatoni Halászati Vállalat. 1928 és 1957. között több átalakított hajót alkalmaztak, majd 1957-ben áll munkába 4 darab speciálisan balatoni körülményekre gyártott hajó. Ezek, a népszerű nevükön a "tevék" ma is üzemelnek. A nagyhálós halászati módszer mellett az 1950-es években a kisszerszámos (emelőháló, varsa, eresztőháló) bokrok is tevékenykednek elsősorban a Balaton nyugati medencéjében a Zala toroknál és a Zala folyón. Az 1960-as években a Balatoni Halászati Vállalathoz csatolják az Észak-somogyi Halgazdaságot, majd a Délsomogyi Halgazdaságot. A balatoni halászat mellett mintegy 2500 ha halastóval kiegészült üzem Balatoni Halgazdaság néven működik tovább. Az 1970-es években újabb 6 darab hajót vásárolnak. Az összesen 10 darab hajó 5 telepről (Siófok, Balatonszemes, Fonyód, Keszthely, Tihany) indult naponta munkába a kecsegtető halászzsákmány reményében. 1978-ban megépül Közép-Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb pisztráng telepe évi 250-300 tonna termelő kapacitással. A nyirádi bauxit bányákat 1993-ban bezárják, így a pisztrángnevelésre is kiváló minőségű karsztvíz kitermelését leállítják. Vízhiány miatt ebben az évben a pisztráng telep is befejezi működését. Hadd álljon itt egy idézet néhai Bukovics Imre irmapusztai kerületvezetőtől. Mikor a halászathoz kerültem, megkérdezte tőlem: "Hát fiam, tudod é mi kell a haltenyésztéshez?" Sok mindent kezdtem sorolni, de közbevágott. „Hát víz, a többi csak úgy jön magától.”

A halásztelepeken halfeldolgozás is folyt, de a korszerű, higiénikus feltételeket csak egy új halfeldolgozó építése biztosíthatta. 1980-ban állt üzembe Balatonlelle-Irmapusztán egy új halfeldolgozó üzem évi 2000 tonna kapacitással. A Balatonból már ekkor visszafogott angolna szinte korlátlan piaccal és nagyon jó profit termelő képességével a figyelem központjába került e halfaj. Megépül, és 1982-ben kezdi meg termelését a hévízi temperált vizű intenzív angolna telep évi 100 tonna kapacitással. Az üvegangolna ára a világpiacon az 1990-es évektől drasztikusan emelkedik, így gazdaságtalanná téve az angolnanevelést. Az angolna telep 1999-ben bezárásra kerül. A Balatoni Halgazdaság is privatizációra került (többségi állami tulajdonba) és csaknem 100 év után ismét 1993-tól Balatoni Halászati ZRt. néven legyen a Balaton halállományának gondos gazdája. 1997-ben 2 darab speciális csörlős, emelődarus hajó érkezik, hogy a Balatonon eddig nem alkalmazott, de a világtengereken elterjedt zsákos vontatott hálós (TRAWL) halászati módszerrel környezet kímélően, az ökológiai szempontokat figyelembe véve tevékenykedjen.

Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit ZRt. (BHNp Zrt.)

8600 Siófok, Horgony u.1
Postacím: 8601 Siófok, Pf. 18

E-mail címek:
titkarsag@balatonihal.hu
titkarsag@balatonihalgazdalkodas.hu

Keszthelyi telephely:
8360 Keszthely, Csik Ferenc sétány 5.

Tel: 06 (83) 511-303
Fax: 06 (83) 312-461
herijanos@bhrt.zapto.org

Siófoki központ telefonszámai:
- központ --- 06 (84) 519-630

- titkárság --- 06 (84) 519-640

- titkárság fax --- 06 (84) 519-641

- halbolt --- 06 (84) 519-645

- halbolt fax --- 06 (84) 519-644

Szabályjegyzék Fordít

Gépi fordítást végezte: Yandex.Translate

Az országos horgászrend szerint.

Halak

Utolsó módosítás: 2015-06-05 09:06:07

Vélemények / Fórum