Kistokaji-tó
Adatok
Ország: | Magyarország |
---|---|
Koordináták: |
48.035569° hosszúság 20.842423° szélesség Megnyit térképen |
Víz jellege: | bányató |
Terület: | 11.9 ha |
Talajzat, meder: |
|
Mélység: | átlag 3.5 m |
Horgászat típusa: | ? |
Szolgáltatások: |
|
Víz hasznosító: | horgászegyesület |
---|---|
Egyesület: |
megtekintés csak regisztrált tagjainknak regisztrálj itt! |
Kapcsolat: |
megtekintés csak regisztrált tagjainknak regisztrálj itt! |
Beszélt nyelvek: |
|
Térkép
Árak
Jegy árában elvihető halak
- nemes hal: 3 db
- egyéb hal: 5 kg
Jellemzés Fordít
Gépi fordítást végezte: Yandex.Translate
Megközelíthetőség:
Kistokaj község közvetlen szomszédságában délkeleti oldalán, a Hejő-patak bal partján helyezkedik el.
A vízterület a partról művelt kavicsbánya tavak tulajdonságaival rendelkezik. Partvonulata nem szabályos, a vízmélység - talajvízszint függvényében 3-4 méter, de ez is változó. Található rajta két pici sziget, amelyek környékét kíméleti területnek nyilvánítottuk, itt a horgászat tilos. Ezeken a szigeteken vadkacsák fészkelnek és költenek. A partszegély több helyen nádassal borított, amely kiváló szaporodó helye a keszegféléknek. A tó bányászatát 1973-ban gyakorlatilag befejezték, így bizonyos eliszaposodás mutatkozik. A vízinövényzet gyérítésére rendszeresen helyezünk ki a tóba egy-két nyaras amurokat. A vízben egyébként a tavakra jellemző mindenféle hal megtalálható. Történt még egy bányászati kísérlet a 80-as években, amikor uszályról szivattyúval próbáltak kavicsot kitermelni, azonban ennek negatív tapasztalatai miatt néhány ezer köbméter kavics kitermelése után a bányászást ismét abbahagyták. Horgász Egyesületünk a bányászás befejezése után kapta kezelésbe a vizet, és folytat rajta céltudatos horgásztevékenységet. Az egyesület 1977-ben bérbe vette a tó környékét , és kizárólag horgászai számára felparcellázta. Ennek következtében a tó körül rendezett körülmények között, mintegy 170 horgásztelek keletkezett. Később, 1989-ben a tulajdonos Borsodsziráki TSZ a parcellákat a bérlőknek eladta. Így ma már nemcsak horgászaink vannak jelen a tóparton, de az utcák neve ma is a Magyarországon található halakra emlékeztetnek. A tó egyébként ma is az egyesület leglátogatottabb horgászvize. Az elmúlt évtizedekben haltelepítéseinknél domináns volt a ponty és az amur. Ezek mellett rendszeresen helyezünk ki csuka és süllő ivadékot, dévérkeszeget, kárászt és keszegféléket. Ma a vízben megtalálható a ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, busa és pisztráng, és egy két "lelkes" horgásznak köszönhetően törpeharcsa is.A kistokaji tó egyesületünk kulcsfontosságú vizének tekinthető annál is inkább, mert viszonylag könnyen megközelíthető, közel van Miskolchoz, a környezet rendezett, horgászaink szívesen járnak ide.
Kistokaj község közvetlen szomszédságában délkeleti oldalán, a Hejő-patak bal partján helyezkedik el.
A vízterület a partról művelt kavicsbánya tavak tulajdonságaival rendelkezik. Partvonulata nem szabályos, a vízmélység - talajvízszint függvényében 3-4 méter, de ez is változó. Található rajta két pici sziget, amelyek környékét kíméleti területnek nyilvánítottuk, itt a horgászat tilos. Ezeken a szigeteken vadkacsák fészkelnek és költenek. A partszegély több helyen nádassal borított, amely kiváló szaporodó helye a keszegféléknek. A tó bányászatát 1973-ban gyakorlatilag befejezték, így bizonyos eliszaposodás mutatkozik. A vízinövényzet gyérítésére rendszeresen helyezünk ki a tóba egy-két nyaras amurokat. A vízben egyébként a tavakra jellemző mindenféle hal megtalálható. Történt még egy bányászati kísérlet a 80-as években, amikor uszályról szivattyúval próbáltak kavicsot kitermelni, azonban ennek negatív tapasztalatai miatt néhány ezer köbméter kavics kitermelése után a bányászást ismét abbahagyták. Horgász Egyesületünk a bányászás befejezése után kapta kezelésbe a vizet, és folytat rajta céltudatos horgásztevékenységet. Az egyesület 1977-ben bérbe vette a tó környékét , és kizárólag horgászai számára felparcellázta. Ennek következtében a tó körül rendezett körülmények között, mintegy 170 horgásztelek keletkezett. Később, 1989-ben a tulajdonos Borsodsziráki TSZ a parcellákat a bérlőknek eladta. Így ma már nemcsak horgászaink vannak jelen a tóparton, de az utcák neve ma is a Magyarországon található halakra emlékeztetnek. A tó egyébként ma is az egyesület leglátogatottabb horgászvize. Az elmúlt évtizedekben haltelepítéseinknél domináns volt a ponty és az amur. Ezek mellett rendszeresen helyezünk ki csuka és süllő ivadékot, dévérkeszeget, kárászt és keszegféléket. Ma a vízben megtalálható a ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, busa és pisztráng, és egy két "lelkes" horgásznak köszönhetően törpeharcsa is.A kistokaji tó egyesületünk kulcsfontosságú vizének tekinthető annál is inkább, mert viszonylag könnyen megközelíthető, közel van Miskolchoz, a környezet rendezett, horgászaink szívesen járnak ide.
Szabályjegyzék Fordít
Gépi fordítást végezte: Yandex.Translate
2013.-évi horgászrend
- felnőtt
horgász naponta a méretkorlátozás alá eső halakból fajonként 2 db-ot,
összesen legfeljebb 3 db-ot foghat, míg egyéb halból 5 kg-ot.
- ifjúsági,
ill. kedvezményezett 1 botos horgász naponta a méretkorlátozás alá eső
halakból fajonként 1 db-ot, összesen legfeljebb 2 db-ot foghat, míg
egyéb halból 3 kg-ot.
- gyermek horgász naponta a méretkorlátozás alá eső halakból fajonként 1db-ot foghat, míg egyéb halból 3 kg-ot.
- gyermek horgász számára 1 db úszósós kézséggel való horgászat engedélyezett nagykorú személy felügyelete mellett.
- amur legkisebb kifogható mérete - 50 cm.
- a Kistokaji tavon csónak és egyéb segédeszközök használata, valamint ezekről való horgászat szigorúan tilos!!!
- tilos a behordás, a bójázás, az etető hajó használata, etetni csak partról szabad!!!
- a Kistokaji tavon fajlagos pontytilalom nincsen érvényben.
Halak
Csuka | Esox lucius (Linnaeus, 1758) |
Harcsa (szürke v. leső harcsa) | Silurus glanis (Linnaeus, 1758) |
Ponty | Cyprinus carpio (Linnaeus, 1758) |
Busa (pettyes) | Hypophthalmichthys nobilis (Richardson,1845) |
Amur | Ctenopharyngodon idella (Valenclennes, 1844) |
Pisztráng (szivárványos) | Oncorhynchus mykiss (Walbaum, 1792) |
Kárász (ezüst) | Carassius gibelio (Bloch, 1782) |
Dévérkeszeg | Abramis brama (Linnaeus, 1758) |
Törpeharcsa | Ameiurus nebulosus (Lesueur, 1819) |
Sügér | Perca fluviatilis (Linnaeus, 1758) |
Küsz (szélhajtó) | Alburnus alburnus (Linnaeus, 1758) |
Vörösszárnyú keszeg | Scardinius erythrophtalmus (Linnaeus, 1758) |
Utolsó módosítás: 2016-05-30 14:31:39