Kodó patak (víztérkód: 18-011-1-1)

Adatok



Ország: Magyarország
Koordináták: 47.597527° hosszúság
17.515560° szélesség
Megnyit térképen
Víz jellege: patak
Terület: 3,49 ha
Talajzat, meder:
  • iszapos
  • kavicsos
  • köves
Mélység: 0.2 m → 1.3 m
Horgászat típusa: ?
Szolgáltatások:
  • csónakhasználat nincs engedélyezve
  • éjszakai horgászat engedélyezett
​Víz hasznosító: állami horgászegyesület
Egyesület: megtekintés csak regisztrált tagjainknak
regisztrálj itt!
Kapcsolat: megtekintés csak regisztrált tagjainknak
regisztrálj itt!
Beszélt nyelvek:
  • magyar

Térkép

Megnyit térképen
Térkép mozgatás
Mozgat
Útvonaltervezés
Környék bemutatása mind kijelöl
Alaphelyzet

Árak

napi heti éves
felnőtt
teljes
3100 HUF 8300 HUF 37500 HUF
gyerek
14 éves korig
650 HUF 4000 HUF

Jegy árában elvihető halak

  • nemes hal: kg
  • egyéb hal: kg

Jellemzés Fordít

Gépi fordítást végezte: Yandex.Translate

Általános adatok

    Hossz: 29,2 km
    Vízgyûjtõ terület: 181 km2 (VITUKI adat); 196,3 km2 (VGT adat)
    Eredet magassága: 156 m
    Torkolat magassága: 130 m
    Összes esés: 26 m
    Átlagos esés: 1,12 ezrelék
    Vízhozamadatok (Izsákfa, 1961, VITUKI):
    LKQ: 0,02 m3/s;
    KQ95%: 0,06 m3/s;
    KÖQ: 0,50 m3/s;
    NQ50%: 10,0 m3/s;
    NQ3%: 35,0 m3/s
    Vízállásadatok (Izsákfa, 1961, VITUKI):
    LKV: 6 cm (1959.3.29.)
    LNV: 200 cm (1956.3.6)

A Kodó a Marcal legnagyobb bal oldali mellékvize. Vízgyûjtõje a Kemenesalja középsõ részén terül el, nyugati szegélyén a Kemeneshát dombhátsága is hozzátartozik. Hosszúpereszteg mellett ered, és Nemeskocstól északkeletre találkozik a Marcallal.

Történeti adatok
A régmúltban a patak melléke a kis esés, és a túlnyomórészt síksági jellegû felszín miatt végig mocsaras volt. Nincsenek pontos információk arról, mikor történtek az elsõ szabályozási munkák, de az 1800-as évek közepérõl származó térképlapok bizonysága szerint egyes szakaszain már akkor végeztek mederrendezést.
A Kodó-patak újabb kori vízrendezési terve 1977-ben készült, a kivitelezést 1984-ben fejezték be, a torkolat és a 21,2 km szelvények között, ekkor Q10% gyakoriságú árvizekre építették ki. Az alsó 3,90 km-es szakaszon mederiszapolási terv készült 1991-ben, ami a következõ években valósult meg.
Neve etimológusok szerint valószínûleg a régies, népies kódog (kódorog) igébõl származó, folyamatos melléknévi igenév (Kódó), mely "csavargó, tekergõ"-t jelent, és a patak egykor kanyargós, "tekergõ" medrére utal.
Régi térképeken, és helyi élõszóban, de gyakran írásban is elõfordul a Kódó, Godó névalak. A II. Katonai Felmérés szelvényein Godo Bach, és Kódó folyó néven szerepel. Egyes források szerint felsõ szakaszát a korai századokban Pereszteg néven ismerték, innen származhat az eredetnél fekvõ Hosszúpereszteg neve is, melyet egykor Peresztegfõnek neveztek. A magyar helységnevekben többször elõforduló -fõ utótag rendszerint valamely vízfolyás eredetére (fejére) utal.

Jelenkor, vízrajz, mederviszonyok
A Kodó Hosszúperesztegtõl alig fél km-re északnyugatra ered, a Felsõ-hegy (Kemeneshát) szõlõdombja alatti mezõkön, egy erdõsávban. Az 1985 körüli helyszíni bejáráskor a kis szivárgó forrást, mely egy tisztáson van, nád nõtte be, ezután rövid erdei szakasz következik, itt medre még jelentéktelen (ér jellegû). Hamarosan átfolyik a faluból a szõlõhegyre tartó földút (szeszfõzde mellett), majd a 8-as fõút hídja alatt. Hosszúperesztegen, és a közeli Vashosszúfaluban rövid belterületi szakasza is van, a két település között veszi fel a közel hasonló nagyságú Tacskándi-patakot.
A felsõ szakaszon váltakozva kísérik szántóföldek, rétek a partokat, néhol erdõsávok is elõfordulnak, azonban itt az árnyékoló fák még ritkábbak, inkább cserjék, bozót és sás, nád növi be a medret. Egyházashetye határában, és az alsóbb szakaszon, Köcsk és Bokodpuszta között hosszabban erdõszélen, és erdõk között folyik. Itt már jellemzõek a mederben növõ fák, ugyanakkor a kevésbé árnyékolt részeken erõs a vízfolyás benõttsége.
Izsákfán, a híd után vízmérõállomást találunk. Innen a torkolati szakaszon rétek, legelõk között halad a patak, kiszélesített mederben, a Marcalig, melyet Nemeskocstól nem messze ér el.
Medre a teljes hosszon szabályozott (trapéz szelvény), jellemzõ méretei: szélessége a partok között: 7 m, kisvízi meder: kb. 3 m, anyaga rendszerint agyagos. Esése a domborzati viszonyokból adódóan viszonylag kicsi, 30-580 cm/km között. A vízminõség közepes, bár az NO3-N érték jóval magasabb az elvártnál.
Legjelentõsebb mellékvize a Csikászó-patak, melyet Köcsk határában fogad magába.

Szabályjegyzék Fordít

Gépi fordítást végezte: Yandex.Translate

Halak

Utolsó módosítás: 2017-07-25 08:37:14

Vélemények / Fórum