Magyarszecsődi-kavicsbányató

A Magyarszecsődi kavicsbánya tó Magyarszecsődtől keletre, a 8. sz. főút mellett fekszik. A tó 4 kilométerre található Körmendtől.

A vízfelület nagysága 10,6 hektár.

Az egyszeri igénybevett víztérfogat 214000 köbméter.

A vízigény éves szinten 21200 köbméter (éves szinten hektáronként az átlagos 200 mm/ha párolgási mennyiséggel számolva 10,6 hektárra).

A vízmélység 0,9 és 3 méter között mozog. A legnagyobb vízmélység 3,2 méter.

A tó tengerszinttől mért vízszintje 183,98 méter.

A tónak felszíni vízutánpótlása nincs. A megfelelő vízmennyiséget víz alatti források biztosítják. A felesleges víz bukógáton keresztül távozik az árapasztó csatornába. Az elfolyó víz mennyisége 10-12 liter percenként.

A több mint 20 éves tó a kavicsbánya múlt ellenére nagyon vadviz jellegű. Elsősorban a bányászatnak köszönheti ezt a tulajdonságát. A tó egyenletlen parttal és mederviszonyokkal rendelkezik. A félszigetekkel tagolt part, medencékkel, öblökkel, szorosokkal színesített medret alakított ki, melyben még szigeteket is találunk. A víz mélysége 1-3 méter között változik, a fenék már-már hullámos. Az átlagos mélység 2 méter, igazságosan elosztva a vízterület egészére. A legmélyebb rész a déli part közepe tája előtt található agy sziget magasságában. Itt egy kb. hét méter mély gödörre lelhet az élelmes horgász, amely kedvelt harcsázó terület. A déli oldalt részesítik előnyben a horgászok, mert ez az egyik legszélesebb terepet kínáló terület. A fenék sóderes, mely némi iszapot magára vett az évek során. keleti öböl keleti oldala felől nézve a szigetek előtt egy zátony húzódik a partszegéllyel szinte párhuzamosan. (Pontos helymeghatározása: A tóhoz érkezve balra (tehát kelet felé) indulva, a part vonalát követve az út rövidesen jobbra kanyarodik, majd egy parkolónál véget ér. Itt találunk egy fahidat. A hídon áthaladva az első állás már egy beljebb ugró partrészen, kiszögellésen található. Innen 1 óra irányába elnézve - ideális fényviszonyok között - megsejthető egy vízfelszín alatt húzódó sánc, mely egészen hosszan vonul végig előttünk. Talán akkor található meg legjobban, ha egy kis szél fodrozza a vizet, és a zátony felett kontrasztosan megváltozik a hullámok jellege.) Ez tavasszal és nyáron gyakran horgászott hely, állítólag még a süllők is kiszaladnak oda esténként, de termetes amurt is lehet ott látni. Az izgalmas területek legizgalmasabbika, a szigetek adta lehetőségek tömkelege a csónakos horgászat tilalma miatt sajnos nem deríthető fel teljesen. A szárazföld felől persze körbehorgászható. Akadnak még más érdekes, izgalmas szinte karnyújtásnyira szűkülő tórészletek. Pedig még vissza van a nyugati terület. A tavat rengeteg bokor, kis sziget és félsziget övezi emiatt rendkívül változatos.

Elkészült a Magyarszecsődi-tó meder -és iszap térképe:

A Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségének horgászati kezelésében és tulajdonában lévő Magyarszecsődi tavon a Szövetség, a Körmendi Munkás Horgász Egyesület, valamint a Körmendi Határőr Sporthorgász Egyesület megbízásából Lajos Tibor medertérkép készítéssel foglakozó szakember 2014. május 2-án egész napos adatfelvételt végzett. A felmérés célja volt, hogy a tómeder mélységeinek és iszap lerakódásainak feltérképezése megtörténjen a jövőbeni medertisztításhoz, eltávolítandó iszap mennyiség meghatározásához. Az elkészült térkép minden pecásnak a horgászat megkezdése előtt kiváló segítséget jelent a horgászmódszerhez igazodó hely kiválasztásában.

Vírtuális barangolás a Magyarszecsődi tóban itt >>>

Medertérkép nyomtatható változatban letölthető itt >>>

Iszap felmérésről készült dokumentáció itt letölthető >>>

A Magyarszecsődi-kavicsbányatóra vonatkozó horgászrend megegyezik a Horgászat Országos Szabályaival