Maros (víztérkód: 06-004-1-1)

Adatok

Ország: Magyarország
Koordináták: 46.240533° hosszúság
20.237474° szélesség
Megnyit térképen
Víz jellege: folyó
Terület: 535 ha
Talajzat, meder:
  • agyagos
  • homokos
  • iszapos
  • kavicsos
  • köves
  • tuskós
  • vízinövényes
Mélység: ?
Horgászat típusa:
  • etetés
  • pergetős
Szolgáltatások:
  • éjszakai horgászat
  • sátrazás megengedett
  • csónakhasználat engedélyezve van
  • benzinmotor használat engedélyezve van
  • csak elektromos csónakmotor használat
​Víz hasznosító: horgászegyesület
Egyesület: megtekintés csak regisztrált tagjainknak
regisztrálj itt!
Kapcsolat: megtekintés csak regisztrált tagjainknak
regisztrálj itt!
Beszélt nyelvek:
  • magyar

Térkép

Megnyit térképen
Térkép mozgatás
Mozgat
Útvonaltervezés
Környék bemutatása mind kijelöl
Alaphelyzet

Árak

?

Jellemzés Fordít

Gépi fordítást végezte: Yandex.Translate

Maros-folyó A Keleti-Kárpátokban, a Gyergyói-havasokban, Marosfő közelében ered és Szegednél a Tiszába torkollik. Hossza körülbelül 749 km, ebből a magyar szakasz 48 km. Folyása útvonalába esik Romániában többek között Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Déva és Arad,Magyarországon pedig Makó és Szeged városa.
 
A Maros alsó szakaszán egy darabig (18 km) határfolyó Magyarország és Románia között. Itt úgynevezett „mozgó” az államhatár. Ez azt jelenti, hogy minden tizedik évben felmérik a határfolyó medrét, majd a hajózóút középvonalában állapítják meg az államhatárt. Mozgó határvonalon nincs területkiegyenlítés a szomszédos országok között. Ezen a részen sok szigetet épít (például a Magyarcsanád szomszédságában lévő un. „Senki szigete”), és még a medrét is kismértékben változtatja napjainkban. Egy román geodéta szerint az utóbbi tíz évben a Maros mederváltozása miatt Románia területe körülbelül 5000 négyzetméterrel növekedett Magyarország rovására. Természetesen az is elképzelhető a jövőben, hogy a folyó déli irányban változtatja meg medrét. A legutolsó geodéziai felmérés 2006. évben volt, az új államhatár megállapítása most folyik.

A folyó szennyezése jelentős, főként Romániában.
A vízjárása igen ingadozó, a makói vízmércén eddig mért legalacsonyabb (-100 centiméter, 1983) és legmagasabb vízállás (625 centiméter, 1975) között csapong. Ez különösen akkor okoz gondot, ha áradása a Tiszáéval egybeesik. Vízhozama is jelentősen változó, például 1970-ben mutatott 30 m3/s és 2500 m3/s közötti értéket is. Torkolatától délre, a Tisza folyó vizében egy darabig látványosan keveredik a két folyó vize (mivel színük, az általuk szállított hordalék mennyisége eltér egymástól)
Vadregényes, többnyire természetes állapotban fennmaradt ártéri erdeinek értékes a növény- és állatvilága. A Maros magyar szakaszának ártéri erdői a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartoznak, ugyanitt, a folyó román oldalának ártéri erdői is védettek (Maros-ártér Natúrapark). A magyar oldalon 28,5 km esik védelem alá.
A Marosban a magyarországi halfauna nagy része megtalálható. A halak közül védett, bennszülött fajok is vannak, mint például a homoki küllő, selymes durbincs, magyar bucó és a német bucó. A védett kőfúró csík, a menyhal és selymes durbincs még gyakori a Marosban. A folyó árterének jellegzetes állata a bánáti csiga.
A Maros partján nagy számban találhatóak fűz-nyár ligetek, bokorfüzesek, gabona- és kapás növények, valamint nádas és mocsári gyomnövények. Gyakran fordul elő a talpas muhar, a törpekákás, a hamvas szeder, a subás farkasfog, a farkasalma, a nagy csalán és a tarackbúza.

A középkorban jelentős vízi szállítási útvonal volt, nagy mennyiségű só érkezett rajta Erdélyből Szegedre.

Szabályjegyzék Fordít

Gépi fordítást végezte: Yandex.Translate

Horgászrend: Tilos a határvízi szakaszon éjszaka horgászni. Természetvédelmi területeken tilos az ártérben tüzet gyújtani, sátorozni, védett állatok és növények életterét zavarni, házi állatot bevinni, helyszínen maradó mesterséges tárgyat elhelyezni. Az árterületen tilos compót, gardát és arany(széles)kárászt kifogni.

Egyéb tekintetben az országos horgászrend érvényes.

 

Halak

Utolsó módosítás: 2016-05-30 14:31:38

Vélemények / Fórum