Rába (Győr-M.-S. m.)

Adatok




Ország: Magyarország
Koordináták: 47.598466° hosszúság
17.451003° szélesség
Megnyit térképen
Víz jellege:
Terület: ?
Talajzat, meder:
Mélység: ?
Horgászat típusa: ?
Szolgáltatások:
​Víz hasznosító:
Egyesület: megtekintés csak regisztrált tagjainknak
regisztrálj itt!
Kapcsolat: megtekintés csak regisztrált tagjainknak
regisztrálj itt!
Beszélt nyelvek:

Térkép

Megnyit térképen
Térkép mozgatás
Mozgat
Útvonaltervezés
Környék bemutatása mind kijelöl
Alaphelyzet

Árak

?

Jellemzés Fordít

Gépi fordítást végezte: Yandex.Translate


A Rába folyó felső szakasza 2006 óta nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. Számos ritka és védett növény- és állatfaj él a folyóban és a hozzá tartozó ártéri területeken. Február másodika a vizes élőhelyek világnapja, 1971-ben ezen a napon írták alá a vizes élőhelyek megőrzésére irányuló egyezményt. Magyarország 1979. augusztus 11-én csatlakozott az egyezményhez. A Rába és kapcsolódó ártéri, összesen 10961 hektáros területe az osztrák határtól Sárvárig nemzetközi jelentőségű vizes élőhely 2006 óta.

A folyóban 53 halfaj él, a márna, a paduc, a domolykó, a dévérkeszeg, a ponty, a balin, a süllő, a csuka és a harcsa a legjellemzőbb. A Rába halkészlete a tájidegen fajoktól leginkább mentes folyóvíz hazánkban. Olyan veszélyeztetett fajok is előfordulnak a Rábában, mint a dunai ingola, a petényi márna vagy a védett csík halak.

A szabadon mozgó víz a Rábán korlátozás nélkül zátonyokat, szigeteket épít, és ezeken 20-40 billegető cankó és kis lile költ. Nyáron a karcsú hegyi billegetők, télen az Alpokból leereszkedő vízirigók is előfordulnak a Rábán. A parti füzesek ritka madara a függőcinege, amely papucsforma fészket készít a nyárfák és a füzek repülő virágképleteiből. A folyó mosta partfalakban parti fecskék telepei alakulnak, és ugyanitt költ a jégmadár is. Az ártéri erdőkhöz, nagyobb holtágakhoz kötődik a réti sas, melynek zsákmánya a Rábán nagy számban előforduló tőkés réce. A holt- ágakkal szabdalt területek élőhelyet biztosítanak a barna kánya, fekete gólya, szürke gém és a bakcsó számára is. A Rábára az elmúlt évtizedben vissza- tértek a családi kötelékben élő növényevő hódok, és több helyen előfordul a védett vidra is.

A Rába folyó hazánk legizgalmasabb vadvízi evezős területe. A felkészült vezetővel, biztonsági eszközökkel ellátott kenusoknak kikapcsolódást és sok élményt nyújt egy-egy folyószakasz bejárása. Kitűnő kikötő- és pihenőhelyek várják a túrázókat például Rábagyarmaton és Csörötneken.

A Rábát és az ártéri területeit több veszély is fenyegeti. Az egyik az évek óta tartó habzás. A mederből történő kavicskotrás és a kavicsbányászat is súlyos probléma. A kavics a felső szakaszok szabályozása miatt nem képződik újra. A kitermelt kavics azonban hiányzik a folyó rendszeréből és a feltöltött síkok altalajából. A folyóvizek tisztításában a kavicsfelületek bevonatainak óriási a jelentősége. A folyóba szórt hulladék, a gyárak, az üzemek, a nem jól tervezett és működő szennyvíztisztítók felelőtlen kibocsátásai, az árterek feltöltése és felszámolása, a folyót kísérő galériaerdők tarvágása szintén komoly gond.
A Rába különleges folyó hírében áll. A felső szakasza szerkezeti határ, amely az Alpok megsüllyedt nyúlványait választja el a Dunántúli-középhegység rögeitől. A kiszámíthatatlansága miatt korábban misztifikált Rába ezen a területen még igen sebes folyású, s bár később ugyan lelassul, egyenetlen mélységei, hatalmas vízfelszín alatti forgói, örvényei miatt azonban az egyik legveszélyesebb folyónk. Vízfolyására jellemző, hogy a szeszélyes árvizek tavasszal, míg a kisvizek nyár végén jelentkeznek.

A Rábába - a torkolatig - számos folyó, s patak, köztük a Lapincs, a Pinka, a Sorok, a Gyöngyös és a Csörnöc-Herpenyő ömlik. A folyó mentén 73 kisebb "tó" is található, melyek többsége a Rába lefűzött holtága.

A természeti adottságoknak, a külön és együtt is jelentkező kontinentális és mediterrán hatásnak köszönhetően a Rába mentén az élővilág rendkívül színes és változatos. A folyó környékén kialakult nedves réteken sok ritka növény él, illetve számos ehető gombafaj szedhető. A ligeterdőkben kocsányos tölggyel, magas kőrissel, közönséges gyertyánnal, juharral, kökénnyel és galagonyával találkozunk. Az állatvilág pedig az egysejtűektől az emlősökig több ezer fajjal képviselteti magát.

Ez a természeti paradicsom az odalátogató pihenni, kikapcsolódni, túrázni vágyók mellett egész évben, a nap bármely szakában várja a horgászokat a Rába torkolatától egészen a nicki gátig. Ezen a területen is vannak azonban bizonyos halfajokra vonatkozó horgászati korlátozások (ívási időszakra vonatkozó korlátozások), amit hazánk többi részéhez hasonlóan az országos horgászrend határoz meg.
Forrás: MTI
A Rába Győrnél
A Rábában számos halfaj megtalálható, az egyik legjellemzőbb közülük a harcsa (ebből akad a legtöbb horogra), de fogható a csuka, compó, dévér, ezüstkárász, ponty, süllő, márna, domolykó is. Régebben gyakori volt az angolna is, de ma már ritkaságszámba megy egy-egy ilyen hal elejtése.

A környezetvédelmi munkának, a folyóparti üzemek ritkulásának köszönhetően egyre gyakrabban találkozhatunk védett halakkal is, köztük a selymes durbinccsal, a tarka gébbel, leánykoncérral. Ezeket a védett fajokat, valamint a méreten aluli kifogott halakat azonban, akár élő, akár élettelen állapotban vannak, haladéktalanul és kíméletesen - nem dobva - vissza kell helyezni a vízbe.

A Rába mentén horgászók leggyakrabban az úszós módszert választják a halak elejtéséhez, azokon a területeken viszont, ahol túl gyors a folyó folyása inkább rezgőspicces botot használnak.

A folyó természeti adottságainak és a környék festői szépségének köszönhetően nem csak a horgászoknak, hanem a családi vagy baráti kajak-kenu túrák kedvelőinek is kiváló lehetőségeket biztosít, illetve egyre gyakoribbak azok a társaságok, amelyek motorcsónakkal járják be a vidéket.

Szabályjegyzék Fordít

Gépi fordítást végezte: Yandex.Translate


Az országos horgászrend szerint.

Halak

Utolsó módosítás: 2015-06-05 09:05:44

Vélemények / Fórum