Tisza folyó bal part (540,5fkm-től 581,3fkm-ig) (víztérkód: 15-017-1-1)

Adatok

Ország: Magyarország
Koordináták: 48.118705° hosszúság
21.415425° szélesség
Megnyit térképen
Víz jellege: folyó
Terület: ?
Talajzat, meder:
  • agyagos
  • homokos
  • iszapos
  • kavicsos
  • köves
  • tuskós
  • vízinövényes
Mélység: 2 m → 22 m
átlag 6 m
Horgászat típusa:
  • finomszerelékes
  • bojlis
  • pergetős
  • legyezős
  • harcsás
  • csónakos
  • trolling
Szolgáltatások:
  • ​vízparti szállás
  • szállás a közelben
  • sátrazás megengedett
  • büfé
  • étterem
  • hotel
  • wc
  • kikötő
  • áram forrás
  • sólyázó
  • csónakhasználat engedélyezve van
  • benzinmotor használat engedélyezve van
  • éjszakai horgászat engedélyezett
​Víz hasznosító: állami horgászegyesület
Egyesület: megtekintés csak regisztrált tagjainknak
regisztrálj itt!
Kapcsolat: megtekintés csak regisztrált tagjainknak
regisztrálj itt!
Beszélt nyelvek:
  • magyar

Térkép

Megnyit térképen
Térkép mozgatás
Mozgat
Útvonaltervezés
Környék bemutatása mind kijelöl
Alaphelyzet

Árak

napi éves
felnőtt
teljes
1000 HUF 18000 HUF
kedvezményezett
70 év feletti
14000 HUF
​ifjúsági
kedvezményezett 15-18 éves
14000 HUF
gyerek
14 éves korig
400 HUF 3000 HUF

Jegy árában elvihető halak

  • nemes hal: 5 kg
  • egyéb hal: 10 kg

Jellemzés Fordít

Gépi fordítást végezte: Yandex.Translate

A folyó neve vaskorban (Kr. e. 7–6. század) a mai Szeged területén megtelepedett agathürszosz és szignünna népcsoportoktól származhat: a „tijah” (ejtsd: tidzah) szó folyót jelenthetett. A szőke jelzőt a benne lévő iszapról kapta.

A Tisza szabályozása

A Tisza hossza valamikor 1419 km volt. Az Alföldön folyik keresztül, amely Közép-Európa legnagyobb síksága, s mint minden síkság, lelassítja a folyók futását. A Tisza is rengeteg kanyart és mellékágat alakított ki, így gyakoriak voltak az áradások.Több kisebb, sikertelen próbálkozás után gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami 1846. augusztus 27-én vette kezdetét. A szabályozás eredményeként a folyó új hossza 962 km lett, született 136 km új, épített meder, valamint kialakítottak 589 km holtágat. A folyó esése a kilométerenként 3,7 cm-ről 6 cm-re növekedett. A szabályozás előtt mintegy két hónap alatt ért le az ár a Szamostól Szegedig, ma mindehhez 1-2 hét elegendő. A hajózható hossz ma 780 km. A magyar országgyűlés 1884-ben elfogadta a Tiszáról szóló törvényt, amely összefoglalta a folyó szabályozásával összefüggő teendőket 1879-1884 közötti periódusban. A törvény kimondta, hogy a Tisza és vízgyűjtő területe a szabályozás és az ármentesítés tekintetében egységet képez. 1894-ben a parlament elfogadta Kvassay Jenő tiszai korrekciós programját, mely alapján tíz évig folynak a munkák. 1908-ban az országgyűlés elfogadta a Tisza újabb, immár húsz évre szóló fejlesztési programját. Az 1937-es XX. törvénycikk célja: a folyamszabályozás, ármentesítés és lecsapolás negatív következményeinek korrekciója.A folyó szabályozását megtervező Vásárhelyi Pált (1795-1846) megörökítő szobor az ország első mérnökszobra (1905, Mátrai Lajos, ifj.) Szegeden látható. A talapzaton emléktábla mutatja az addigi legnagyobb vízállást, amely 961 cm volt 1970. június 2-án. Ez 154 cm-rel több, mint a várost romba döntő 1879-es árvíznél volt. (Ezt 2006. április 21-én sikerült “felülmúlnia” a folyónak: 1009 cm-es vízállást mértek a Belvárosi híd lábánál lévő vízmércén.) 2006. május 23-án a Felső-Tisza hajózhatósági tervének elkészítését jelentették be, a tanulmány meghatározza majd a folyó 90 kilométeres részén a hajóút kialakításához szükséges beruházásokat.

Földrajz

A Tisza magyarországi szakasza 597 km hosszú.

Források

A Tisza két forrásból ered. A Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza egymástól légvonalban 53 km-re található. A Tisza forrásának a Fekete-Tisza forrását tekintik, s innen mérik folyónk hosszát is. A Fehér-Tisza forrását a szegedi székhelyű GEO-ENVIRON Környezetvédő Egyesület tagjai több évig kutatták, s 2000-ben felfedezték annak pontos helyét. A forrás környékét megtisztították és táblával látták el. Ez a folyószakasz Rahótól kb. 1,5 km-re egyesül a Fekete-Tiszával.

Folyása

A hegyvidéki jellegű Felső-Tisza a Szamos torkolatáig tart. A Közép-Tisza szakasz határait a Szamos, illetve a Maros torkolata adja, s a Maros beömlésétől a Dunáig terjed az Alsó-Tisza.

A Tisza magyarországi szakaszát is három – az előbbivel azonos névvel illetett – részre tagolják. A Felső-Tisza az országhatár és Tokaj, a Közép-Tisza Tokaj és Tiszaug, az Alsó-Tisza megnevezés pedig, a Tiszaug és a déli országhatár közötti szakaszra vonatkozik.

A Tisza a Bereg-Szatmári-síkságon lépi át az országhatárt, s medrét heves árvizeivel töltögeti, bár közben kanyarog is. Azt mondhatjuk, kanyarogva feltöltő jellegű. A folyó a hasonlóan kanyarogva feltöltő Szamos betorkollásától a Tokajig terjedő szakaszon – mesterségesen megrövidített medrében – jelentős esésnövekedést nyert: itt már kanyarogva bevágódó jelleggel, élénkebben erodálja partjait. A kanyarulatképződés üteme e szakaszon eléri a Dunáét. A kis esésű Bodrog felvétele után a Tisza ismét módosítja szakaszjellegét, újra a feltöltő jellegű lesz egészen Kisköréig. Bár a szabályozásokkal hossza e szakaszon is jelentősen csökkent, esése pedig növekedett, a Sajó-Hernád által szállított durvább hordalékot csak fokozatosan tudja feldolgozni. A kiskörei duzzasztómű eséstörő hatása tovább fokozza feltöltő tevékenységét. Kiskörétől lefelé Szegedig a Tisza újra kanyarogva bevágódó jellegű. Ez azért van, mert noha e szakaszon esése a jelentős rövidítések ellenére sem növekedett számottevően, egészen a Maros torkolatáig nem kap érdemi hordalék-utánpótlást. (A saját energiájával a mederből kitermelt anyag többnyire finomszemcsés, amelyet még a lassú folyású víz is könnyen magával visz.) Így medre itt fokozatosan kimélyül, és kisvízszintje is csökken (például Csongrádnál több mint 330 cm-rel).

Középvízi mederszélessége 191–236 m között változik. Árvízi víztükre Szegednél mindössze 350 m széles, Tiszadorogmánál viszont eléri a 6,7 km-t.

Torkolat

A Tisza torkolata Szerbiában van Titel közelében, itt vízhozama már megközelíti a Dunáét. Ennek alapján akár a Dráva nélküli Duna lehetne a Tisza mellékfolyója. Keletkezésekor, a miocén elején a Tisza torkolata 117 km-rel lejjebb volt, mai helyére a természetes mederváltozások miatt került, s emiatt a folyó öt nagy mellékfolyót veszített.

Mellékfolyók

A Tisza 962 km-es hosszán számos mellékfolyó vizével gazdagodik. Ezek közül a legnagyobb mellékfolyói, azok torkolatának országa szerint:

  • Ukrajna     Tarac, Talabor, Nagy-ág, Borzsa, Latorca, Ung
  • Románia     Visó, Iza
  • Szlovákia     –
  • Magyarország     Túr, Szamos, Kraszna, Lónyai-főcsatorna, Keleti-főcsatorna, Bodrog, Sajó, Zagyva, Körösök, Maros
  • Szerbia     Béga

Szabályjegyzék Fordít

Gépi fordítást végezte: Yandex.Translate

1. A horgászok környezetvédők és ennek mindig meg kell mutatkozni magatartásukban, ezért óvják a vizek állat és növényvilágát. A horgászok szervezetei pedig jelentős anyagi áldozatvállalással pótolják, értékes halfajokkal fejlesztik a vizek halállományát.

2. A vizek környezetének védelméből fakadóan a horgászat során tilos a vízi és vízparti élőhelyek károsítása, a halak szándékos zavarása. Az észlelt víz- és környezetszennyezést, kivált a halpusztulást és a halbetegséget a horgász haladéktalanul jelentse a horgászrend mellékletében megtalálható tájékoztató anyagnak megfelelően a vízhasznosítónak, a halőrnek, az illetékes környezetvédelmi, vízügyi felügyelőségnek, a halászati hatóságnak, vagy más hivatalos személynek, szervnek.

3. Az etetés a horgászat eredményességét segíti. Etetőanyagot megfelelő minőségben és mindig mértéktartó mennyiségben használjunk. A víz minőségének védelme érdekében tilos minden olyan anyag vízbe juttatása, amely a víz minőségét rontja. A szoktató etetést egyes vizekre szóló rendeletek, vagy a halászati hatóság, illetve a helyi horgászrend megtilthatja.

4. Tilos a vízi és vízparti növényzetnek a horgászhely kialakításához, fenntartásához elengedhetetlenül szükséges és a helyi horgászrendben esetleg meghatározott mértékét meghaladó csonkítása, illetve irtása és a partvédelmi létesítmények megbontása.

5. Amennyiben egész éven keresztül nem kifogható, védett, vagy fokozottan védett halfaj kerülne horogra (vagy csalihalfogó hálóba), akkor azt igen nagy körültekintéssel kell a horogról levenni, vagy mélyre nyelés esetén a zsinórt a hal szája előtt elvágva a fogott halat haladéktalanul, gondosan kell a vízbe visszahelyezni.

6. A horgász köteles a horgászhelyét tisztán tartani és azt a horgászat befejeztével tisztán hátrahagyni. Halat a vízparton, vagy a vízen tisztítani nem lehet, vízparton kizárólag csak ott tisztítható, ahol erre kijelölt hely van. Szemetet, étel-, ital-, és horgászcsali-maradékot, vagy más hulladékot a horgászhelyen hátrahagyni tilos. Ha a vízparton nincs erre a célra kialakított szemétgyűjtő, a horgász köteles a horgászhely elhagyásakor magával vinni a szemetet és annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.

7. Védett természeti területekre eső horgászvizeken a horgásznak kellő gondossággal kell ügyelni a természetvédelmi, nemzeti parki előírások betartására.

8. Horgászni csak a vízi közlekedési rend elsődlegességének betartásával szabad. A horgászat során az esetleg használt karót, bóját a horgászat befejeztével a vízből el kell távolítani. A csónak tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy a csónak felszereltsége és műszaki állapota a mindenkori rendeleti előírásoknak megfeleljen. A csónak vezetője köteles a Hajózási Szabályzat rendelkezései szerint vezetni a vízi járművet. A csónakkal kellő távolságban kell elhaladni a parttól, a horgászpadtól vagy csónakból horgászók bevetett felszereléseitől, a motoros vízijármű használata esetén a sebességet csökkenteni kell a indokolatlan hullámverés elkerülése érdekében.

9. A kijelölt fürdőhelyeken - azok fürdőzők általi látogatottsága idején - csak a kijelölő hatósággal, a strand tulajdonosával, kezelőjével egyeztetett időpontban szabad horgászni.

10. A horgász sötétedés után - ha közvilágítás nincs azon a területen -köteles horgászhelyét folytonosan és jól látható módon megvilágítani.

11. Folyóvíz jegén horgászni tilos. Állóvíz jegén csak ott szabad, ahol az nem tiltott és a jég legalább 10 cm vastag, nem olvad és nem mozog. A horgász a kivágott léket köteles szembetűnően megjelölni. A horgászhelyet a jégen nem szabad járművel megközelíteni. A 14 éven aluli gyermekhorgász a jégen is kizárólag csak felnőtt felügyeletével horgászhat.

12. A horgász egyidőben kizárólag két horgászbottal (botonként 3-3 horoggal) horgászhat. A vízhasznosító a helyi horgászrendben szigoríthatja a horgászeszközök és módszerek használatát. A két horgászbot mellett egyidejűleg használható 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőháló, mellyel csak ragadozó halak horgászatához fogható csalihal. Tilos a csalihalfogó hálóval étkezésre vagy háziállatok etetésére szánt halat fogni, valamint használatakor a bevetett horgászkészségektől eltávolodni. Az egy négyzetméternél nagyobb emelőháló, más hálótípus, vagy csalihalfogó varsa használatát a törvényi előírások nem engedélyezik.

13. A horgot a csalival horgászbottal lehet a kívánt helyre bevetni. Kivéve, ha a víz hasznosítója, haszonbérlője a helyi horgászrendben másként nem rendelkezik.

14. A horgász bevetett készségeitől csak annyira távolodhat el, hogy kapás esetén azonnal bevághasson. Ez a sportszerűség elve. Kivéve, ha a víz hasznosítója a helyi horgászrendben másként nem rendelkezik. Aki horgászhelyét elhagyja, készségeit köteles a vízből kivenni.

15. A horgász a halászati hatóság, vagy a horgászszervezet, vízhasznosító által kíméleti területté nyilvánított vízrészen a horgászati tilalmat, továbbá egyes vízterületeken a vízügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi hatóság által meghatározott korlátozásokat is köteles betartani.

16. A horgászhely, a módszer, a felszerelés és a csali úgy választandó meg, hogy a hal kifogásakor annak lehetőség szerint ne okozzon kárt. A kifárasztott hal zsákmányul ejtéséhez a merítőszák, illetve egyes nagytestű halfajok fogása során vágóhorog használata elvárható. A kifogott halat szárazon vagy vízen lassú, kínos fulladásnak kitenni tilos. A halat a horogtól kíméletesen megszabadítva haltartóban, vagy felkantározva (szájbilincsre fűzve) a vízben kell tartani, vagy azonnal meg kell ölni. Azt a halat, amelyet a horgász nem kíván megtartani, azonnal kíméletesen vissza kell ereszteni a vízbe. A megtartott halat a később fogott másik hallal kicserélni tilos.

17. A horgászat során a fogott halat a horgász csak maga mellett tárolhatja. A hal tárolására megfelelően tágas, lehetőleg karikás haltartó szákot használjunk, melynek anyaga csomómentes legyen. A fémből készült tartószák komoly sérüléseket okozhat a halaknak, ezek használatát mindenképpen kerüljük. A megfogott halat tartószákban, vagy egyéb tárolóeszközben huzamosabban több napon keresztül ne tároljuk, illetve a néhány napig tárolt hal élve, vagy elpusztulva sem bocsátható vissza a vízbe.

18. A fajlagos halfogási tilalom idején olyan horgászmódszert kell választani, mellyel elkerülhető az éppen tilalom alatt álló, ívó halak megfogása.

19. Ha méreten aluli, vagy tilalmi időben fogott hal a horgot mélyen lenyelte és azt sérülés okozása nélkül nem lehet eltávolítani, akkor a zsinórt a hal szája előtt el kell vágni és a halat a benne hagyott horoggal együtt kell a vízbe visszahelyezni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés olyan esetekre, amikor a hal villantó, balinólom vagy más műcsali hármashorgát nyelte mélyen le, de a horgot ilyenkor is a legnagyobb kímélettel kell kiszabadítani.

20. Tilos a horognak olyan mozdulattal való behúzása (rángatása), hogy az kívülről akadjon a hal testébe ("gereblyézés"). Tilos olyan szereléket használni, amely eleve ilyen rendeltetéssel készült. (Pl. ólomba rögzített nagyméretű egyes vagy hármas horog, vagy a főzsinórra előke nélkül közvetlenül felkötött, vagy a műcsali elé kötött egyes és hármas horog.). A gereblyézés a halaknak komoly sérülést okoz, így a halvédelmi szabálysértésen kívül állatkínzásnak minősül és büntetőeljárást vonhat maga után.

21. Tilos olyan módszert alkalmazni, amellyel a hal önmagát akasztja a horogra.

22. A horgászmódszerek igen sokfélék. A horgászat technikájának és eszközeinek fejlődésével új és új módszerek és ezeket szolgáló horgászeszközök alakulnak ki. A törvényi előírások a tiltott módszereket szabályozzák, a horgászat országos szabályai a horgászat általános kérdéseit szabályozza. Az egyes speciális horgászmódszerek konkrét szabályozására a vízterület helyi horgászrendjében a vízhasznosítónak van lehetősége.

23. A horgász a törvényi előírások szerint köteles a fogási naplót vezetni és év végén összesíteni, majd az azon feltüntetett határidőig a fogási naplót, annak kiadójának megküldeni, leadni. Állami horgászjegyet csak az a személy kaphat, aki az előző évi fogási naplóját leadta. A horgász a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről köteles a fogási naplót vezetni és naponta a horgászat befejezése után a fogási naplóba be kell jegyezni halfajonként az aznap kifogott mennyiséget. A horgászkezelésű vizeken és más vizeken is, ahol azt előírják a mérettel és darabszám korlátozással védett halat a fogást követően azonnal, a horgászat folytatása előtt be kell írni, míg az egyéb, mérettel nem védett halakat, azok mennyiségét aznap a horgászat befejeztével, a horgászhely elhagyása előtt kell beírni a fogási naplóba.

24. Tilos foglalt helyet a vízen vagy a parton akár rendszeres etetésre, akár más címen létesíteni, fenntartani és megjelölni. Kivéve, ha a víz hasznosítója a helyi horgászrendben másként nem rendelkezik.

25. A horgász joga és lehetősége a szabályok és a horgászrend megsértőjét figyelmeztetni és az észlelt szabálytalanságokat, továbbá a part szennyezését, a rongálást hivatalos személynek, illetve szervnek (halőr, egyesület vezetősége stb.) bejelenteni.

26. A vizsgázott és a halászati hatóság által fényképes halászati őri (halőri) igazolvánnyal ellátott halőr hivatalos személy. A horgásztól az ellenőrzés során elkérheti horgászatra jogosító okmányait és a személyazonosításra alkalmas okmányát is. Jogosult átvizsgálni a horgászati eszközöket, a módszert és a horgászzsákmányt a tilalmi idő, a méret- és darabszám korlátozás vonatkozásában. Az előírások megszegése esetén jogosult a kifogott halat visszahelyeztetni, visszahelyezni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani. A halőr halvédelmi szabálysértés esetén a területi engedélyt elveszi és az állami horgászjegyet is visszatartja a hatósági és fegyelmi eljárás megindítása miatt. A halászati őr az őrzött területen gyanú esetén a jármű átvizsgálásáról is intézkedhet, ha a halállomány és élőhelyének őrzése céljából annak ellenőrzése is szükséges. A halászati őrzés részletes szabályait és lehetőségeit a halászatról és horgászatról és mezőőrökről szóló törvény szabályozza.

27. A törvényi, rendeleti, hatósági előírások megsértése büntetőjogi, vagy halvédelmi szabálysértési eljárással, pénzbírság kiszabásával és az állami horgászjegy váltási lehetőségből meghatározott időszakra való kizárással jár. Az országos, vagy helyi horgászrend előírásainak megsértése horgászrendi vétség, mely fegyelmi eljárást von maga után.

Halak

Utolsó módosítás: 2018-02-26 23:29:51

Vélemények / Fórum