Tisza-tó (Jász-Nagykun-Szolnok megye)

Adatok




Ország: Magyarország
Koordináták: 47.626413° hosszúság
20.744734° szélesség
Megnyit térképen
Víz jellege:
Terület: 12700 ha
404 fkm → 440,5 fkm
Talajzat, meder:
  • agyagos
  • vízinövényes
  • homokos
  • iszapos
  • köves
  • tuskós
Mélység: átlag 1.3 m
Horgászat típusa:
  • etetőhajó használat
  • etetés
  • lékhorgászat
  • bojlis
  • pergetős
Szolgáltatások:
  • csónakbérlés
  • büfé
  • zuhanyzó
  • élőcsali vásárlási lehetőség
  • éjszakai horgászat
  • ivóvíz
  • sátrazás megengedett
  • áram forrás
  • csónakhasználat engedélyezve van
  • benzinmotor használat engedélyezve van
  • csak elektromos csónakmotor használat
​Víz hasznosító: horgászegyesület
Egyesület: megtekintés csak regisztrált tagjainknak
regisztrálj itt!
Kapcsolat: megtekintés csak regisztrált tagjainknak
regisztrálj itt!
Beszélt nyelvek:
  • angol
  • magyar
  • német

Fogások

Ratkai Miklós 2018-11-25 09:00
Süllő 3.00 kg
Tisza-tó (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Megtekintés
Barcsik Attila 2017-01-19 12:00
Csuka 12.40 kg
Tisza-tó (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Megtekintés
Kókai János 2016-10-30 19:00
Csuka 4.60 kg
Tisza-tó (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Megtekintés
Rátkai Miklós 2015-08-16 17:30
Süllő 7.90 kg
Tisza-tó (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Megtekintés
Deim János 2009-07-14 12:00
Busa (pettyes) 77.50 kg
Tisza-tó (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Megtekintés

Térkép

Megnyit térképen
Térkép mozgatás
Mozgat
Útvonaltervezés
Környék bemutatása mind kijelöl
Alaphelyzet

Árak

napi hétvégi éves
felnőtt
teljes
2600 HUF 4200 HUF 26000 HUF
​ifjúsági
kedvezményezett 15-18 éves
500 HUF 5000 HUF
gyerek
14 éves korig
1000 HUF

Jegy árában elvihető halak

  • nemes hal: 5 db
  • egyéb hal: 10 kg

Jellemzés Fordít

Gépi fordítást végezte: Yandex.Translate

A Tisza-tó általános bemutatása:

A Tisza-tó Magyarország keleti régiójában a Tisza 404 fkm-e (Kisköre) és 440,5 fkm-e (Tiszabábolna) között, a Tisza hullámterében kialakított mesterséges víztározó. Kiterjedését tekintve a Kárpát-medence második legnagyobb állóvize, bár ez az állóvíz meghatározás nem teljesen helytálló, hiszen a Tisza hatására jelentős vízmozgások tapasztalhatók benne. Területe 127 km2, legnagyobb hossza 27 km, legnagyobb szélessége 6 km. Duzzasztását a kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé, mely a Tisza magyarországi szakaszán a második vízlépcső.
A terület az 1960-as évekig igen változatos képet mutatott. Puhafás ligeterdők, galériaerdők váltakoztak üde, fás legelőkkel és kaszálókkal, holtágakkal, morotvákkal, illetve nagy kiterjedésű gyümölcsösökkel, szántókkal.
Eredeti elképzelés szerint több célja is volt a kiskörei vízlépcső megépítésének:

A Jászsági- és Nagykunsági-főcsatornák vízellátásának biztosítása. A mezőgazdaság vízigényének kielégítése mellett gravitációs átvezetéssel nagy szerepet játszik a Körös-völgy vízhiányának enyhítésében és ökológiai vízpótlásában.
Másik fő cél a kiskörei vízi erőmű megfelelő vízmennyiséggel való ellátása, mely olcsó villamos energiát tervezett biztosítani a térség számára.
Harmadsorban turisztikai és vízi sportolásra alkalmas terület létrehozása.

Mindezek érdekében az 1968-69-es években elkezdték a mai gátak és a kiskörei erőmű építését, és az erdők letermelését. A hatalmas munkával azonban nem végeztek volna időben, ezért az első duzzasztás megkezdése előtt már csak a fák döntése volt a cél, a kiszállítással nem foglalkoztak. Ennek köszönhetően ma is rengeteg uszadékfa és fatuskó található a területen, ami a vízi közlekedést igen veszélyessé teszi. Ugyanakkor, sok madárnak nyújtanak fészkelő- és pihenőhelyet (pl. az Óhalászi-holtágban, a tuskókon dankasirályok és küszvágó csérek költenek, a vízből kiálló fatorzók pedig nagyszerű pihenő- és szárítkozó helyek).
A pusztítást kevés terület kerülte el, ezek közül a legjelentősebb az aponyháti őstölgyes, mely a maga több száz éves kocsánytalan tölgyeivel egyedülálló ritkaságnak számít. Hatalmas fái között biztonságos élőhelyet talál a fekete gólya éppúgy, mint a fekete harkály.
Az első duzzasztást a kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé, majd 1980-ban a második ütemet is megvalósították. A tározó ma is ezen a szinten üzemel. A harmadik duzzasztási szintet azonban nem hajtották végre (ez még mintegy 150 cm-es vízszintemelkedést jelentene), aminek több oka is van. Ezek közül az egyik, hogy a mai gátak nem biztos, hogy elbírnák ezt a szintet huzamosabb ideig. Az eredeti elképzelés szerint az egész tározó területe nyílt vízterület lett volna, de mivel a harmadik szintet nem emelték meg, sok szárazulat megmaradt.
A tározóban található szárazulatok összterülete megközelítőleg 43 km2, közepes vízmélysége 1,3 m, maximális mélysége 17 m (az élő Tisza folyómedrében mérve). A folyó hossza a tározóban 33,5 km.

Szabályjegyzék Fordít

Gépi fordítást végezte: Yandex.Translate

A Tisza-tavi horgászathoz a jelenleg hatályos halászati törvény alapján szükséges okmányok:

- érvényes állami horgászjegy,
- érvényes horgászegyesületi tagság,
- érvényes területi horgászjegy,
- érvényes fogási napló,
- érvényes személyazonosító okmány

A gyermekek részére szóló horgászjegy kiváltása nem igényel horgászvizsgát és horgászegyesületi tagságot.


TISZA-TAVI HORGÁSZREND 2014


Általános horgászati előírások

1.A) A felnőttek részére kiadott horgászjegy birtokosa egyszerre maximum 2 bottal és botonként legfeljebb 3 db – egyenként maximum 3 ágú – horoggal felszerelt horgászkészséggel horgászhat, valamint 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval foghat csalihalat. A területi jegy birtokában a napi darabszám-korlátozással védett halakból naponta összesen 5 db fogható, egy halfajból azonban legfeljebb 3 db (pl.: 3 db ponty, 1 db harcsa és 1 db balin, vagy 3 db csuka és 2 db kősüllő). A napi darabszám-korlátozás alá nem tartozó őshonos fajokból naponta összesen 10 kg fogható.

1.AB) A 65 év felettiek részére kiadott horgászjegy birtokosa egyszerre maximum 2 bottal és botonként legfeljebb 3 db – egyenként maximum 3 ágú – horoggal felszerelt horgászkészséggel horgászhat, valamint 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval foghat csalihalat. A területi jegy birtokában a napi darabszám-korlátozással védett halakból naponta összesen 5 db fogható, egy halfajból azonban legfeljebb 3 db (pl.: 3 db ponty, 1 db harcsa és 1 db balin, vagy 3 db csuka és 2 db kősüllő). A napi darabszám-korlátozás alá nem tartozó őshonos fajokból naponta összesen 10 kg fogható.

1.B) A korlátozott horgászati jogosítványú, nők részére váltható éves területi jegy birtokosa 1 bottal, és azon legfeljebb 3 db – egyenként maximum 3 ágú – horoggal felszerelt horgászkészséggel horgászhat, valamint 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval foghat csalihalat. A területi engedély birtokában a napi darabszám-korlátozással védett halakból naponta összesen 3 db, egy halfajból azonban legfeljebb 2 db fogható (pl.: 2 db ponty és 1 db compó vagy 2 db csuka és 1 db kősüllő). A napi darabszám-korlátozás alá nem tartozó őshonos fajokból naponta összesen 5 kg fogható.

1.C) Az ifjúsági területi horgászjegy birtokosa (az a horgászvizsgával rendelkező személy, aki a 12. életévét már betöltötte, de a 19. életévét az adott év december 31-ig még nem tölti be) 1 bottal, és azon legfeljebb 3 db – egyenként maximum 3 ágú – horoggal felszerelt horgászkészséggel horgászhat, valamint 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval foghat csalihalat. Ifjúsági területi engedély birtokában a napi darabszám-korlátozással védett halakból naponta összesen 3 db, egy halfajból azonban legfeljebb 2 db fogható (pl.: 2 db ponty és 1 db compó vagy 2 db csuka és 1 db kősüllő). A napi darabszám-korlátozás alá nem tartozó, őshonos fajokból naponta összesen 5 kg fogható.

1.D) A gyermekek részére kiadott területi horgászjegy birtokosa (az a horgászvizsgával nem rendelkező személy, aki a 3. életévét már betöltötte, de a 15. életévét az adott év december 31. napjáig még nem tölti be) 1 bottal, azon 1 db - maximum 3 ágú - horoggal felszerelt horgászkészséggel horgászhat. A napi darabszám-korlátozással védett halakból naponta összesen 1 darabot, a napi darabszám-korlátozás alá nem eső őshonos fajokból pedig naponta összesen 5 kg-ot foghat ki.

2. A horgász a halfogásra irányuló tevékenység végzése közben köteles magánál tartani a halfogásra jogosító okmányokat (állami horgászjegy és területi jegy), amelyek csak a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolvány birtokában jogosítják az okmányok birtokosát a halfogásra.

3. A horgász a jogszerű kifogással és a fogási naplóban való rögzítéssel szerzi meg a hal tulajdonjogát.

4. A horgász a fogási naplóját köteles vezetni, az abban található szabályoknak megfelelően.

5. Nem őshonos halakat (felsorolásuk a fogási naplóban megtalálható) a vízbe engedni, illetve visszaengedni az őshonos halállomány védelme érdekében tilos. (Ez alól kivételt képeznek a kívülről akadt példányok, melyeket kötelező visszaengedni.)

6. A nem őshonos halak fogása nem esik mennyiségi korlátozás alá, a horgász köteles a megfogott példányokat a vízterület elhagyásakor a helyszínről elszállítani. (Ez alól kivételt képeznek a kívülről akadt példányok, melyeket kötelező visszaengedni.)

7. Nem őshonos hallal (pl.: ezüstkárász, razbóra, stb.) csalizni kizárólag akkor szabad, ha a csalihal a Tisza-tóból került kifogásra.

8. Tilos a megfogott halak kínzása. A megfogott és kifogott halakkal úgy kell bánni, hogy az azok számára okozott fizikai sérülés ne haladja meg a horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. A megtartani nem kívánt halat azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A kifogott halakat azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani, vagy azonnal le kell ölni.

9. A szabályosan kifogott (elvinni kívánt) halat a vízpartról elszállítani csak gyors és kíméletes leölés után szabad. A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú csalihal élve is elszállítható, de kizárólag olyan edényben, mely biztosítja a számára szükséges oxigéntartalmú vizet.

10. Az országosan érvényes fajlagos tilalmi időszakokra, a kifogható legkisebb méretekre és darabszám-korlátozásokra vonatkozó szabályok a fogási naplóban találhatóak. A Tisza-tavon azonban az alábbi fajok vonatkozásában a következő legkisebb kifogható méretek vannak érvényben:


ponty: 35 centiméter ,
süllő: 35 centiméter,
csuka: 50 centiméter,
compó: 30 centiméter,
menyhal: 30 centiméter.

11. Január, február, március és december hónapokban tilos a harcsa fogása. Fajlagos tilalmi időszakában (május 2.-tól június 15.-ig) tilos a harcsa horgászata az öblítőcsatornákban.

12. A Kis-Tiszán az Eger-patak torkolatától a Laskó-patak torkolatáig január 1. és február 28., valamint november 1. és december 31. között ragadozó halra horgászni csak természetes csalival engedélyezett, a pergetés tilos.

13. November 1. és március 15. közötti időszakban - a vermelő halállományok védelme érdekében - a halfogási tevékenységhez szonárt használni tilos.

14. Január, február és december hónapokban a horgászat csak 07 és 18 óra között engedélyezett.

15. A halállomány ívóterületeinek védelme érdekében április 15. és május 31. között tilos a horgászat az Eger-pataknak a Négyes és Borsodivánka községeket összekötő közúti hídjától a Tisza-tóba torkollásáig terjedő szakaszán.

16. A halszaporulat védelme érdekében az öblítőcsatornákban – február 1. és június 15. között – fokozott figyelemmel, nagyobb hullámkeltés nélkül kell közlekedni a vízi járművekkel.

17. A kiskörei téli kikötő területén, valamint a duzzasztómű felvizén 300 m hosszan, továbbá minden műtárgy 50 m-es körzetén belül tilos a horgászat (beleértve az öblítőcsatornák szabályozó műtárgyait is).

18. Tilos minden olyan horgászmódszer alkalmazása, amelynek eredményeként a horog nem a hal szájába akad. Minden kívülről akadt vagy külsérelmi nyommal rendelkező halat kötelező a vízbe visszahelyezni, megtartani tilos.

19. A Tisza-tó teljes területén tilos a vontatásos vagy sleppelő módszer (elektromos vagy benzinmotorral, szél vagy sodrás által egyaránt).

20. A Tisza-tó teljes területén tilos a behordás. Parti horgászat esetén a szerelék vízbe juttatása csak és kizárólag partról elvégzett dobással engedélyezett. Az etetőhajó használata tilos.

21. A Tisza-tavon foglalt horgászhely nincs, a horgászhelyet érkezési sorrendben lehet elfoglalni. A csónak rögzítésére szolgáló karókat, kiszúrókat a horgászat befejeztével a horgász köteles kiszedni és elvinni.

22. Szemetes helyen tilos horgászni! A szemetes helyen horgászó személytől a területi jegy bevonható. A horgász köteles a horgászat befejezésével a horgászhelyet tisztán hátrahagyni.

23. A horgász sötétedés után köteles horgászhelyét, csónakját jól látható módon, folyamatosan megvilágítani.

24. A haljelölés a halgazdálkodást segíti. Jelölt halról a jelet csak akkor szabad levenni, ha az a kifogható méretet elérte. A levett jelet, a fogás helyét, idejét, a hal pontos testhosszát, legnagyobb magasságát, tömegét, valamint a horgász nevét és lakcímét tartalmazó feljegyzést kérjük postai úton megküldeni, vagy személyesen leadni a Tisza-tavi Sporthorgász K. N. Kft.-nek (5350 Tiszafüred, Örvényi út 46.). Minden beküldő ajándékban részesül, valamint év végén 1 db éves területi jegyet sorsolunk ki közöttük.

25. A helyi horgászrend megsértése a területi jegy azonnali bevonásával jár.

26. A horgászrendben nem szabályozott kérdésekben a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény az irányadó.

Horgászatához kedvező vízjárást, jó horgászidőt és kellemes szórakozást kívánunk!

Tisza-tavi Sporthorgász K. N. Kft.



A továbbiakban tájékoztatásul közöljük:

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi iránymutatásai:

Kérjük, hogy a 33. sz. főút – Tisza jobb partja – IX. öblítőcsatorna bal partja – Nyárád-ér – Eger-patak – az 57, 58, 59 alappontokat és a főutat összekötő képzeletbeli vonal által határolt területrészen február 1-től június 15-ig ne közlekedjenek. A fenti területen az év többi napján lehetőség szerint csak elektromos motorral, vagy emberi erővel hajtott csónakot használjanak. Ez nem vonatkozik a Tisza főmedrére, a IX. öblítőcsatornára és az Aponyháti-csatornára. A Kerek-tó, a Hordódi-Holt-Tisza és a Háromágú nevű vízrészeket kérjük, egész évben ne látogassák (a térképen szaggatott piros vonallal körülhatárolt terület).


Felhívjuk a figyelmet, hogy a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó területeken kerüljék a sátorozást, kempingezést, tűzgyújtást.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken tilos a növény- és állatvilág károsítása, ezért kérjük, hogy kerüljék:

- a természetvédelmi oltalom alatt álló állatok szaporodási helyének, illetve a madártelepek 200 méternél jobban történő megközelítését;

- a vízi járművel való közlekedést a hínármezőkön (tündérfátyol, tündérrózsa) keresztül;

- engedély nélkül horgászstég elhelyezését.

Vízi közlekedés a Tisza-tavon – a 30/2003. (III.18) Korm. rend. alapján

1.Az Óhalászi-Holt-Tisza, a Porong-tava, az Ispán-tava, a Hód, a Gaznyilas és a Partos-fenék nevű területeken tilos belső égésű motorral közlekedni.

2.A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó egyéb vízterületeken 4 kW teljesítményig engedélyezett a belső égésű motor használata.

3.A Tisza medrére, a tiszavalki kikötőből a Tiszába vezető IX-es öblítőcsatornára, valamint a Tiszafüredi-Holt-Tiszától a Tiszába vezető X-es öblítőcsatornára nem vonatkozik a 4 kW-os korlátozás.

4.A Tisza-tó 200 méteres parti zónájában és a csatornákban a megengedett maximális sebesség 10 km/óra.

Közlekedés a gáton

A vízügyi igazgatóságok által kiadott engedély előírásai szerint, melynek a horgászokat érintő pontjai a következők:

1. A gáton személygépkocsival, vagy rendszámmal rendelkező motorkerékpárral történő közlekedéshez gátközlekedési engedély szükséges.

2. A közlekedés során a KRESZ szabályait be kell tartani!

3. Tilos a töltésrézsűn, előtereken közlekedni, parkolni, sátorozni. A töltéskoronán megállni, várakozni, a vízoldali koronaélben, a töltéskorona burkolat igénybevétele nélkül a padkán engedélyezett.

4. A gátkoronán való közlekedés esetében a megengedett legnagyobb sebesség 40 km/h.

5. A gáton közlekedő kerékpárosok részére gépkocsival elsőbbséget kell biztosítani!


Segítsen abban, hogy a horgászat minél több horgász számára a sportszerű eszközökkel és módszerekkel történő halfogást, a halakkal szembeni kíméletes bánásmódot, a szabadidő kulturált eltöltését, a természetben való kikapcsolódást, a vízi és vízparti környezet megóvását jelentse. Legyen ebben partnerünk, kérje segítségünket és ha olyasmit tapasztal, ami közös céljainkkal ellentétes, jelezze a
halászati őri bejelentő telefonszámon: 06-70/316-19-79



















Halak

Balin Aspius aspius L.
Csuka Esox lucius L.
Harcsa (szürke v. leső harcsa) Silurus glanis L.
Ponty Cyprinus carpio Linné
Compó Tinca tinca Linné
Süllő Sander lucioperca (Linnaeus, 1758)
Busa (pettyes) Hypophthalmichthys nobilis (Richardson,1845)
Busa (fehér) Hypophthalmichthys molitrix (Valeniennes)
Amur Ctenopharyngodon idella (Valenclennes, 1844)
Kecsege Acipenser ruthenus Linné
Kősüllő Stuzostedion volgense G.
Jászkeszeg Leuciscus idus (Linnaeus, 1758)
Kárász (ezüst) Carassius auratus gibelio Bloch
Kárász (arany, széles) Carassius carassius
Garda Pelecus cultratus L.
Bodorka Rutilus rutilus Linné
Dévérkeszeg Abramis brama (Linnaeus, 1758)
Angolna Anguilla anguilla (Linnaeus, 1758)
Törpeharcsa Ictalurus nebulosus
Sügér Perca fluviatilis (Linnaeus, 1758)
Vörösszárnyú keszeg Scardinius erythrophtalmus Linné

Utolsó módosítás: 2016-05-30 14:31:37

Vélemények / Fórum